Az Európai Parlament történelmi lépésre szánta el magát, miután annak Jogi Bizottsága (JURI) március 11-én, hétfő este zárt ajtók mögött arról szavazott, hogy pert indítanak az Európai Bizottság ellen, amiért az hozzájárult a Magyarországnak jogszerűen járó és eddig önkényesen visszatartott 12 milliárd euró folyósításához. A döntés azért történelmi, mert ez az első eset arra, hogy uniós szerv egy másik uniós szerv ellen indít pert egy tagállamot érintő döntés miatt. Ez a lépés veszélybe sodorja az eddig fáradságos munkával feloldott pénzeket, amelyeket akár újra be is fagyaszthatnak egy több éves bírósági procedúra idejére, ezzel komoly gazdasági veszélybe sodorva a magyar embereket. Az EP lépése egyértelműen a kampány részének tekinthető, hiszen esély sincs arra, hogy a döntést még a választás előtt meghozza az Európai Unió Bírósága.
Ursula von der Leyen bizottsága még tavaly decemberben döntött 10 milliárd euró Magyarországnak járó forrás feloldásáról az igazságügyi reform teljesítése miatt, amit nemrég újabb 2 milliárd euró követett, miután Magyarország újabb elvárosokat hajtott végre az oktatás területén. Ez a pénz jórészt a tanárok és óvónők béremelésének finanszírozására szolgál. Azonban – a helyreállítási alapot is ideszámítva – további 20 milliárd eurót így is önkényesen tartanak vissza a magyar kormánytól, pedig ez a pénz nem könyöradomány vagy jutalomfalat, hanem olyan pénzügyi ellentételezés, amelyet a csatlakozás érdekében vállalt feltételek teljesítéséért (pl. piacok megnyitása, szektorok átadása) cserébe kapunk.
Emlékezetes lehet, hogy Magyarország ellen a pénzek befagyasztásával járó ún. jogállamisági kondicionalitási eljárás 2022 áprilisában nem sokkal azután indult, hogy a magyar polgárok negyedszer is kétharmaddal szavaztak bizalmat a Fidesz-KDNP kormánynak. Az év végén aztán megszületett a döntés a pénzek befagyasztásáról és kijelölték a teljesítendő szupermérföldköveket is, amelyek közül az elsőt az igazságügyi reform jelentette. Ezután egy évig tartó huzavona következett, ahol a magyar kormányt újabb és újabb feltételek elé állították, az eljárás pedig néha bohózatba hajló részletekre is kiterjedt, például arra, hogy mekkora irodában dolgoznak az Országos Bírói Tanács tagjai. Ezt követően kaptuk meg a nekünk járó pénzek egyharmadát kénytelen-kelletlen. Hasonlítsuk ezt össze azzal, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnökké válása után alig három hónappal mindent megkapott, úgy, hogy egyetlen kimondott brüsszeli feltételt sem teljesített.
Az Európai Parlament azonban nem tudta megemészteni azt, hogy a Bizottság Magyarországnak adott igazat velük szemben. Még január 17-én az EP plenáris ülésén gyalázták hosszú időn keresztül Magyarországot, ahol a kialakult lincshangulatból Ursula von der Leyennek is bőven kijutott, aki sietve ott is hagyta az ülést, miután elmondta: további pénzeket már csak akkor oldanak fel, ha Magyarország változtat migrációs- és genderpolitikáján. A felszólalók között volt a dollárbaloldal üdvöskéje, a momentumos Cseh Katalin, Sophie in ’t Veld, Guy Verhofstadt és az a Daniel Freund is, aki kizárólag Magyarország gyalázására építette uniós karrierjét. Ők mind perrel fenyegetőztek, de önmagában ez aligha volt komolyan vehető: az EP egyszer már fenyegetőzött perrel 2021 végén, amikor a Bizottság még nem akarta alkalmazni a kondicionalitási eljárást Magyarország ellen, de abból végül semmi nem lett.
A mostani lépés egyértelmű jele annak, hogy az EP globalistái – kiegészülve az elvtelen Néppárttal, amelynek vezetője, Manfred Weber még mindig sértett amiatt, hogy a magyar–francia tandem miatt nem lett a Bizottság elnöke – a kampányukban akarják felhasználni ezt az ügyet. Az Európai Unió Bírósága ugyanis nem gyors döntéshozataláról ismert, a június 9-i választások után pedig megváltozik az EP és a Bizottság összetétele is. A bizottsági döntést követően összeülnek az EP képviselőcsoportjainak vezetői, majd Roberta Metsola EP-elnök bíróság elé viszi az ügyet március 25-e előtt. A Bizottság egyelőre nem látszik meghajolni az EP globalistáinak dühe előtt. Annak szóvivője ugyanis kijelentette, hogy mivel Magyarország „minden olyan bizonyítékot benyújtott, amelyet a Bizottság megkövetelt igazságszolgáltatásának függetlenségének bizonyítására”, így „jogi kötelessége volt elfogadni ezt a határozatot”. Valamint az is hozzátette, hogy igazukat készek megvédeni a bíróságon is.
Az ügy kellemetlenül érinti Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, aki nemrég jelentette be újraindulási szándékát, ugyanis még jobban kell majd egyensúlyoznia ennek érdekében a tagállamok és az EP között, hiszen ezek bármelyike leszavazhatja. Hazánk számára a döntés gyakorlati következményei még nem ismertek, de az bizonyos, hogy a perindítás veszélybe sodorhatja a már megszerzett uniós támogatások sorsát, hiszen a Bizottság vagy a bíróság is dönthet úgy, hogy ezeket az összegeket újra befagyasztja egy elhúzódó jogi eljárás idejére. Brüsszel korrupt mocsarában ismét a magyaroknak járó pénzekre törnek, ismét a magyar emberek jövőjével játszanak alantas politikai okokból! Június 9-én le kell csapolnunk a brüsszeli mocsarat és változást kell hoznunk egész Európa számára! Ennek pedig előfutára lesz az április 25-26-i CPAC Hungary rendezvény is.