Ezen a héten az amerikai választásokat érintő több nagy kérdésre választ kaptunk. Donald Trump elsöprő sikerével zárult a „szuperkedd”, Nikki Haley visszalépett és az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egyhangúan megvédte a volt elnököt, a de facto republikánus elnökjelöltet egy alattomos támadástól, melyet a demokrata bürokraták indítottak ellene. A taláros testület döntése megtiltja az állami hatóságoknak, hogy eltávolítsák Donald Trump nevét a szavazólapokról úgy az előválasztásokon, mint a novemberi szavazás alkalmával. A konzervatív jelölt a szuperkedd majdnem minden államában győzött, és Haley távozásával megnyerte a republikánus előválasztásokat. Trump győzelme egy újabb fontos lépés a béke irányába, így talán nem véletlen, hogy ezen a héten találkozik Orbán Viktorral, akivel teljes az egyetértés abban, hogy az ukrajnai háborúnak azonnal véget kell vetni.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletére azért volt szükség, mert Colorado állam demokrata irányítású hatóságai eltiltották Donald Trumpot a republikánus párt előválasztásától. A megdöbbentő – és mint kiderült: kirívóan alkotmányellenes – lépést a baloldal az amerikai alaptörvény 14. kiegészítésére hivatkozva próbálta magyarázni, melyet a polgárháború után hoztak, és az úgynevezett „rekonstrukciós” alkotmánymódosítások sorába tartozik. Ezek Észak és Dél háború utáni viszonyát kívánták rendezni. A szabályozás tartalmaz egy kitételt, amely eltiltja azon személyeket a hivatalos pozíciók betöltésétől, akik az USA elleni „lázadásban vagy zendülésben vettek részt, illetve aktívan segítették az Egyesült Államok ellenségeit”.
Az nem meglepetés, hogy hétfőn a Legfelsőbb Bíróság elutasította Colorado meglehetősen abszurd jogi csűrés-csavarását, azonban az egyhangúság igencsak kijózanítóan hathat a Biden-adminisztrációra. Igaz, hogy a testületben stabil – 6:3 arányú – konzervatív többség van, de a progresszív bírák a jogértelmezés radikálisan baloldali megközelítéséről ismertek. Ám még ők sem voltak hajlandók elfogadni azt, hogy a washingtoni hatalom mondvacsinált kifogásokkal eltiltsa a választási részvételtől az amerikai ellenzék kiemelkedően legnépszerűbb és legkarizmatikusabb vezérét. Óriási pofon ez az USA-t uraló liberális elitnek, ami a már megszokott toporzékoláshoz vezetett a fősodratú sajtóban. Az üzenet azonban így is eljut a közvéleményhez: az amerikai demokrácia utolsó végvára kitart, a legfelsőbb bírák nem engedik, hogy a baloldal banánköztársaságot kreáljon Amerikából. Szabad lesz szavazni Donald Trumpra.
Szerdára az is kiderült, hogy a volt elnök – Vermont kivételével – minden államban nyert az előválasztási folyamat legfontosabb napján, a szuperkedden. A republikánus párt szimpatizánsai összesen 15 államban szavazhattak pártjuk jelöltjéről. Ezen a napon 865 kongresszusi hely sorsa dőlt el a 2429-ből, és ezek több, mint kilenctizedét Donald Trump szerezte meg. Így ma már karnyújtásnyira van attól, hogy elérje az 1215 delegátust, ami matematikailag is bebiztosítaná győzelmét, hiszen a korábbi megmérettetésekkel együtt közel 1000 küldött támogatását tudhatja maga mögött. Az előválasztási folyamat így gyakorlatilag lezárult, Donald Trump párton belüli vetélytársa Nikki Haley pedig visszalépett.
A washingtoni elit egyetlen esélye, hogy megakadályozza Trump indulását november 5-én az, ha valahogy addig börtönbe tudják csukni. Ám ez is igen csalóka remény, hiszen a Legfelsőbb Bíróság – mint a héten hozott döntésével is egyértelművé tette – nem lesz hajlandó asszisztálni az amerikai demokrácia lezüllesztéséhez. A történelmi precedens pedig amellett szól, hogy Donald Trump akár a börtönből is választható lenne.
Az amerikai jobboldal vezetőjének tehát óriási hete volt. Bebiztosította győzelmét az előválasztások során, és elérte, hogy ne lehessen eltiltani az indulástól. Ehhez képest már csak hab a tortán, hogy pénteken egyik legfontosabb külföldi szövetségesével, Orbán Viktorral találkozik. Kimondhatjuk, hogy a volt (és bízzunk benne: jövőbeli) amerikai elnök, valamint a magyar miniszterelnök a nemzetközi jobboldali összefogás kiemelkedő vezéralakjai, akiktől méltán retteg a washingtoni és brüsszeli mocsár élővilága. Bár a találkozó napirendje nem nyilvános, annyit sejthetünk, hogy – választási szuperévről lévén szó – az európai és amerikai konzervatívok együttműködése az ultraprogresszív, woke hatalom ellen minkét kontinensen, illetve az európai béke ügye központi szerepet játszik majd. Bízzunk a sikerben és a szavazók bölcsességében, ugyanis a baloldal történelmi szakadék közvetlen közelébe lavírozta a civilizációnkat. Ennek tudatában szervezi az Alapjogokért Központ az idei – immár harmadik – CPAC Hungary-t is, melynek célja elindítani a woketalanítást, és lecsapolni a liberális mocsarat az Atlanti-óceán mindkét partján.