Minden józan érvvel szembemegy a csatlakozási tárgyalások megkezdése Ukrajnával − értékelte az Európai Tanács döntését az Alapjogokért Központ 2023. december 15-ei sajtótájékoztatóján Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.
Kovács István irracionálisnak nevezte, hogy a háborút Brüsszel a csatlakozás melletti érvként használja, miközben egy észszerű világban ez éppen a csatlakozás ellen szólna, ugyanis importálja a problémákat az Unió területére. Ugyanezt a küzdelmet vívjuk a migrációval kapcsolatban is, de most már Brüsszel nemcsak az illegális migrációval járó terrorveszélyt, hanem a háborút is behozná az Európai Unió határain belülre. Azért kivételezni Ukrajnával, mert éppen háborúban áll, ellentmond a józan észnek. Ettől függetlenül 26 tagállam mégis úgy döntött, hogy megkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával. A csatlakozás súlyos következményekkel járna az európai polgárokra, a tagállamok mezőgazdaságára és az uniós források elosztására nézve is. Ukrajna az elmúlt évben 67 milliárd eurójába került az európai adófizetőknek, a háború utáni újjáépítés pedig legalább 500 milliárd euróba kerülne.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója óvatos pozitivitással számolt be a Magyarországnak jogosan járó uniós források kapcsán bekövetkező fejleményekről. Az Európai Bizottság nem bizonyult szavahihető partnernek a Magyarországgal zajló tárgyalások során, mindig újabb és újabb érveket találtak arra, hogy hogyan lehetne a források jóváhagyását, folyósítását késleltetni. Az Európai Bizottság ezzel végső soron nem a magyar kormánnyal szúrt ki, hanem a magyar emberekkel. Ukrajna csatlakozási tárgyalásának megkezdését három kulcsszóval jellemezte: kivételezés, részrehajlás és kapkodás. A részrehajlás és kivételezés már a tagjelölti státusz megadásánál is jelen volt Ukrajna esetében, miközben más országok éveket, évtizedeket várhatnak és várhattak a tárgyalásokra, csatlakozásra. A gyorsaság Ukrajna esetében egyáltalán nem indokolt, a megfontolt haladás támogatóit mégis megbélyegzik Brüsszelben. Válsághelyzetben az Unió sokkal inkább az amerikai, mintsem az európai érdekeket helyezi előtérbe. Ukrajna csatlakozása anyagilag nem éri meg az Uniónak, politikai veszélyeket rejt magában és egy föderalista Unió irányába mutat. Ezek mind-mind olyan kérdések, amelyek az európai egységre veszélyt jelentenek.