A Fidesz-KDNP az EP-választáson elért eredményét is felülmúlta az önkormányzati szavazáson, ahol országosan 47 százalékot szerzett – derül ki az Alapjogokért Központ helyhatósági eredmények összesítésen alapuló modellszámításából. A kormánypártok mozgósításba fektetett kemény munkája meghozta az eredményét, és a magas fordulatszám fenntartása a jövőben is sikereket hozhat számukra.
Az ellenzéki várakozásokkal szemben, az Ukrajnában dúló háború mielőbbi lezárását szorgalmazó Fidesz-KDNP egy belpolitikai értelemben turbulens első félév után is megőrizte fölényes társadalmi támogatottságát. Az EP-választáson elért 45 százalékos eredményét a jobboldali szövetség az önkormányzati voksoláson még feljebb tornázta június 9-én. Mindez a kimagasló szavazói aktivitás mellett kivételes legitimitást jelent a kabinet számára. A 47 százalékos országos adat magasabb, mint a kormánypártok 2014-es országgyűlési választáson elért listás eredménye (45%) és alacsonyabb, mint a 2018-as vagy 2022-es szavazatarányuk (49,3% - 54,1%) volt.
A kormánypártok a huszonöt megyei jogú városból tizennégyben győzni tudtak, és visszaszerezték Baja, Eger és Miskolc mellett Salgótarjánt is. A fővárosi listás szavazáson 29 százalékos eredménnyel végeztek az első helyen, ami az országos adatoknál szerényebb támogatottságot jelent, ezért a fővárosi építkezés lehet a következő ciklus kiemelt feladata. A listás megyei közgyűlési választáson kivétel nélkül győzni tudott a jobboldali pártszövetség, minimum 46, maximum 74 százalékos szavazataránnyal. Ezekből az eredményekből is az derül ki, hogy a magyar társadalom többsége osztja a nemzeti oldal politikájának fő sarokpontjait: „No migration, no gender, no war”, ezt azonban választásról választásra szavazatokra kell váltani, és a köztes időszakban is el kell végezni a politikai munkát.
Az üzenet az ellenzék számára is világos: támogatottságuk a kétharmados kormánypárti többség lebontására sem volna elég, nemhogy egy kormányváltásra, függetlenül attól, hogy milyen felállásban küldik őket pályára: a TISZA párt sikertelen önkormányzati szerepvállalásával a régi baloldal jutott levegőhöz és kapott országosan 32 százalékot – míg 2022-ben az ellenzéki összefogás 34 százalékos támogatottságot listán.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ modellszámítása során a fővárosi és vármegyei listákra, valamint a megyei jogú városok polgármesterjelöltjeire leadott szavazatokat vette figyelembe, hogy minél pontosabb képet adjon az országos politikai közhangulatról.