Az Európai Bizottság tegnapi ülésén a jogállamisági eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben. Az eljárást akkor indították meg, amikor mindennél nagyobb szükség lenne az Európai Unió belső egységének megőrzésére. Az orosz-ukrán háború kapcsán hazánk a nyugati szövetségi rendszer lojális tagjaként minden közös uniós döntést, így az Oroszországgal szembeni szankciók kérdését is támogatta. A mostani döntéssel a Bizottság éket ver a tagállamok közé. Az uniós szomszédságában zajló háború és az azt kísérő gazdasági válság közepette a brüsszeli intézmények jogellenesen, jogalap nélkül egy politikai vitát folytatnak hazánkkal szemben. Ennek fényében hátbatámadásként értelmezhető a Bizottság mostani lépése.
Mindez nem sokkal az április 3-i hazai országgyűlési választásokat követően történt, melyen soha nem látott politikai felhatalmazást kaptak a magyar kormánypártok az elmúlt 12 év munkájának folytatására. Az ugyanazon napon megtartott népszavazáson pedig még nagyobb arányban álltak ki a választópolgárok a gyermekvédelem ügye mellett.
A magyar választók döntése azonban szemmel láthatólag nem érdekli a brüsszeli intézményeket. Az uniós vezetők számára csak akkor fontos a demokrácia, amikor az általuk favorizált politikai erők jutnak hatalomra, ha ők mondhatják meg a tagállamok vonatkozásában is, hogy mi a demokrácia és annak szabályai.
A Bizottság tegnapi döntésével az is világossá vált, hogy az uniós testület képtelen ellenállni az Európai Parlament politikai zsarolásának. A balliberális többségű Parlament már hónapok óta a leghangosabban követeli hazánk megbüntetését, a Helyreállítási Alap forrásainak felfüggesztését.
A jogállamisági eljárás már régen nem jogi természetű vita, a brüsszeli intézmények által megfogalmazott kritikák alaptalanok. Az eljárás sokkal inkább a brüsszeli politikai és ideológiai nyomásgyakorlásról szól. A brüsszeli intézmények a gyermekvédelem és a rezsicsökkentés területén is a vonatkozó hazai álláspont, a magyar érdekek feladására kényszerítenék a magyar kormányt. Hazánk erre nem hajlandó, ezért indult meg végül a jogállamisági eljárás.
A Bizottság célja egyértelmű: megbüntetni hazánkat, a magyar választópolgárokat és elvonni, de legalábbis késleltetni a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az uniós testület példát akar statuálni hazánkkal. Üzenni kíván a nemzeti érdekekért kiálló tagállamok számára, hogy a brüsszeli „elvárásoknak” való meg nem felelés súlyos politikai-pénzügyi következményekkel járhat.
A jogállamisági eljárás várható folyamata
Miután a tegnapi napon az Európai Bizottság biztosi kollégiuma elfogadta az erre vonatkozó javaslatot javaslatot, Margaritisz Szkínasz európai bizottsági alelnök hivatalosan is bejelentette a jogállamisági eljárás megindítását hazánkkal szemben. Szintén a tegnapi nap folyamán Johannes Hahn költségvetési biztos elküldte a hivatalos írásbeli értesítést a magyar kormány illetékeseinek.
Ezzel elindult az az 5-9 hónapig tartó folyamat, melynek a végén a tagállami kormányok képviselőiből álló tanács az uniós támogatások egy részének felfüggesztésével vagy zárolásával büntetheti hazánkat, ha megállapításra kerül, hogy hazánkban a jogállami normák megsértése közvetlenül sérti az EU pénzügyi érdekeit.
A magyar kormánynak most maximum három hónap1 áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság írásbeli megkeresésére. Jogában áll észrevételeket tenni a Bizottság megállapításaival kapcsolatban, további információkat nyújtani és megoldási javaslatokat tenni az állítólagos jogsértések kezelésére.
Amennyiben a tagállam válaszát követően a Bizottság a tagállam vonatkozásában pénzügyi forráscsökkentésre vonatkozó javaslatot szándékozik tenni, előzetesen lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy egy hónapon belül benyújtsa az észrevételeit, különösen a tervezett intézkedések arányosságával kapcsolatban.
Amennyiben a Bizottság a tagállam észrevételeit követően továbbra is úgy ítéli meg, hogy az megsérti a jogállamiság elveit és a tagállam által javasolt korrekciós intézkedések – ha vannak ilyenek – nem kezelik megfelelően a Bizottság értesítésében foglalt megállapításokat, úgy a Bizottság a tagállam észrevételeinek kézhezvételétől számított egy hónapon belül úgynevezett végrehajtási határozatra irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak.
A Tanács a végrehajtási határozatot a Bizottság javaslatának kézhezvételétől számított egy hónapon belül elfogadja. Kivételes körülmények felmerülése esetén az említett végrehajtási határozat elfogadásának határideje legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.
A Tanácsnak minősített többséggel kell jóváhagynia: az EU teljes lakosságának legalább 65%-át képviselő uniós tagállamok 55%-ával. Ez jelentős eltérést jelent a 7. cikkhez képest, ahol egyhangúságra van szükség.
Milyen következményei lehetnek az eljárásnak hazánkra nézve?
Az eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy az Európai Bizottság végül pénzbüntetést fog kiszabni Magyarországra, ezzel csak nyomást szeretne gyakorolni a Kormányra, hogy tartsák tiszteletben a közösségi értékeket és szabályokat, amik szerintük nem valósulnak meg. Johannes Hahn egy pár hete tartott sajtóbeszélgetésen megerősítette, hogy nem terveznek pénzügyi lépéseket, korai összegekről spekulálni, Brüsszel első körben a nemzeti szabályozás EU konform megváltoztatását várja el.
Az eljárás során azonban a Bizottság kezdeményezheti a vádlott országnak juttatott uniós források részleges vagy teljes felfüggesztését, megszakítását vagy csökkentését. Azt is megtilthatja, hogy az ország új pénzügyi megállapodásokat kössön a blokkal, és arra kényszerítheti, hogy a folyamatban lévő hiteleket az eredetileg vártnál korábban visszafizesse. A válaszlépés terjedelmének és időtartamának arányosnak kell lennie a jogsértések által okozott kárral. Ez azt jelenti, hogy az uniós források teljes felfüggesztése rendkívül valószínűtlen.
Az EU állam- és kormányfőinek 2020 decemberi döntése értelmében a jogállamisági „rendelet az új költségvetési ciklus szerves részeként került megtárgyalásra, és ezért 2021. január 1-jétől alkalmazandó, és az intézkedések csak azokra a költségvetési kötelezettségvállalásokra alkalmazandók, amelyeket az új többéves pénzügyi keret keretében tettek, ideértve a Next Generation EU-t is.” A 2021-2027-es uniós programozási időszakban a Helyreállítási Alapból (RRF) Magyarországnak 7.2 milliárd euró összeg jár (folyó áron), míg a többéves pénzügyi keretből (MFF) hazánk részesedése 30,8 milliárd euró. Ebből is látszik, hogy amennyiben a jogállamisági eljárás végén a Bizottság akár néhány százalékos pénzügyi forrásmegvonást javasol, úgy az eljárás tétje több milliárd euró.
A tagállammal szembeni intézkedések az eljárás során bármikor feloldhatók, ha az eljárás alá vont tagállam intézkedéseket tesz a helyzet orvoslására, vagy a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jog megsértése - még ha továbbra is fennáll - már nem jelent veszélyt az uniós költségvetésre.
Fontos kiemelni, hogy az eljárásban a Bizottság javaslatát illetően az érintett tagállam az Európai Unió Bíróságához is fordulhat az arányosság elvének megsértésére hivatkozva.
Előzmények
Az Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg az az év júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendeletet egy záradékkal egészítették ki, amely lehetővé teszi, hogy az EU az uniós költségvetés védelmében intézkedéseket hozzon, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a jogállamisági elvek megsértése közvetlen hatást gyakorol az uniós költségvetés vonatkozásában a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra, illetve az Unió pénzügyi érdekeire, vagy ha nagy a veszélye annak, hogy ez bekövetkezik.
A mechanizmus alkalmazása az Európai Bizottság javaslatára indulhat el, amennyiben megállapítja, hogy a tagállam vagy jogsértést követett el, sorozatosan megsértette a jogállami feltételeket, vagy ha az alapvető jogok rendszerszinten sérülnek, ami hatással van az uniós források kezelésére. A magyar és a lengyel kormány először meg kívánta vétózni a hétéves költségvetést és a helyreállítási alap létrehozását e jogállamisági rendelet miatt, azonban később visszaléptek és elfogadták az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló 2020/2092/EU rendeletet. A rendelkezés lényege az, hogy az Európai Bizottság, abban az esetben, ha a jogállamiság sérelme miatt az uniós források felhasználását veszélyben látja, dönthet az EU-s pénzek felfüggesztéséről, megvonásáról vagy csökkentéséről is, vagyis összekötötte az Uniós költségvetéséből származó kifizetések teljesítését a jogállamiság feltételeinek tiszteletben tartásával. A 2020 végén folytatott feszült tárgyalásokat követően, a fegyelmi rendszer 2021 januárjában lépett hatályba.
Magyarország és Lengyelország 2021 márciusban keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz a rendelet az Európai Parlament és a Tanács általi elfogadásával összefüggésben. Az Európai Parlament politikai nyomásának engedve az uniós bíróság gyorsított eljárásban hozott döntést a kérdésben. A jogállamiság kérdése kiélezte a politikai feszültséget az Európai Parlament és az Európai Bizottság között is. A Parlament nyomást helyezett a Bizottságra azért, hogy az a Bíróság döntését meg nem várva indítsa el a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni, az uniós pénzek megvonásával fenyegető jogállamisági mechanizmust. Az EP ennek hiányában perrel is megfenyegette a Bizottságot. A két intézmény konfliktusából is nyilvánvaló, hogy az EP baloldali többsége az, amely még a választások előtt el kívánta ítélni a magyar kormányt Brüsszelben. A Bizottság végül engedve a Parlament nyomásának hivatalosan akkor ugyan nem indította meg az eljárást, de egy, Magyarországnak küldött hivatalos levélben 2021 novemberében a jogállamisági feltételrendszer teljesüléséről kért információkat hazánktól. Ebben a levélben a közbeszerzésekkel, az összeférhetetlenség kockázatával és a korrupcióval kapcsolatban tettek fel kérdéseket Kormánynak. Von der Leyen szerint Budapest válasza nem volt elég meggyőző ahhoz, hogy lezárja az ügyet, és csapata úgy döntött, hogy "továbblép a következő lépésre".
2021 decemberében született meg az Európai Unió Bíróságán a magyar és lengyel keresettel kapcsolatos főtanácsnoki vélemény, mely szerint el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós
költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A főtanácsnok indítványa azonban nem köti a bíróságot.
Ahogy az várható is volt, az Európai Unió Bírósága február 16-án egy politikai döntést hozott a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatósága, az annak kapcsán tavaly márciusban benyújtott magyar és lengyel kereset ügyében. A mechanizmus eredeti célja az európai uniós források védelme, azonban az elmúlt bő egy év megmutatta, hogy a brüsszeli cél nem más, minthogy zsarolási és politikai nyomásgyakorlási eszközt adjon az Európai Bizottság kezébe a nemzeti érdekeikért kiálló, a brüsszeli diktátumot elutasító tagállami kormányokkal szemben.
A jogállamisági mechanizmus aktiválását Ursula von der Leyen bizottsági elnök jelentette be április elején az Európai Parlamentben, két nappal a magyar országgyűlési választások és egyben a Fidesz elsöprő győzelme után, ami csak azt bizonyítja, hogy Brüsszel meg kívánja büntetni Magyarországot, a magyar választókat a nemzeti-konzervatív oldal győzelme, és az LMBTQ ideológia elutasítása miatt. A jogállamisági eljárás egyelőre csak Magyarországgal szemben indul meg. Brüsszeli döntéshozók régóta hangoztatják, hogy az eljárás célja nem a szankcionálás, hanem a megelőzés, a felmerült problémák tárgyalások útján történő rendezése, azonban az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy ez az eljárás egy politikai nyomásgyakorlási eszköz az uniós intézmények kezében a brüsszeli diktátumoknak ellenálló, a nemzeti érdekeikért kiálló kormányokkal szemben.
Az azonban már most leszögezhető, hogy Magyarország nem fog engedni a brüsszeli nyomásnak. Hazánk nem fog küldeni sem fegyvereket, sem katonákat Ukrajnába, nem fog engedni a rezsicsökkentésből, amivel a magyar családokat büntetné. Magyarország továbbra is megvédi a magyarok érdekét és nem hagyja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg. Az április 3-i népszavazás eredményeinek ismeretében az is kijelenthető, hogy hazánk nem fogja engedni az LMBTQ lobbi hazai tevékenységét: a szexuális nevelés kérdése kizárólag a magyar családok ügye.