A felnőtt magyarok döntő többsége továbbra is egyetért abban, hogy a guruló dollárok néven elhíresült botrányban érintett szervezetek meg nem engedhető eszközöket használtak fel a 2022-es választás befolyásolására. A választókorú magyarok 63 százaléka szerint elfogadhatatlan az, ha egy párt kampányában résztvevő szervezet jelentős összegű külföldi támogatásban részesül – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából.
Márki-Zay Péter, az egyesült baloldali ellenzék miniszterelnök-jelöltje 2022 nyarán kotyogta ki, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű egyesülete többszázmillió forintos adományt kapott az Action for Democracy (A4D) nevű, amerikai demokrata körökhöz közelálló NGO-tól, melyet Karácsony Gergely egykori városdiplomáciai főtanácsadója, Korányi Dávid vezet a mai napig. Azóta kiderült, hogy nem milliókban, hanem milliárdokban mérhető az a forrásmennyiség, amivel tiltott módon rendelkezett az ellenzéki összefogás az országgyűlési
választáson. Tette mindezt úgy, hogy a magyar jogszabályok már három évtizede tiltják a külföldi pártfinanszírozást, a baloldal mégis idegen zsoldba állt, ezzel pedig nemcsak a hazai jogszabályokkal, hanem a magyar emberek akaratával is szembe ment: az Alapjogokért Központ 2023. februári felmérésének adatai is azt mutatták, hogy tízből hat megkérdezett elfogadhatatlannak tartotta a külföldi finanszírozást, legyen az közvetett vagy közvetlen.
Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került felvételek azonban végképp lebuktatták a baloldalt. A konferenciahívásokon a milliárdokat hazánkba juttató A4D prominensei maguk vallották be, hogy fő finanszírozójuk Soros György volt, a donorok pedig befektetésként tekintettek arra, amit az ellenzék máig „mikroadományoknak” nevez. Ezeket kimondottan a kampányoló pártok érdekében használták fel a nyílt társadalom hálózatának részletekbe menő instrukciói alapján. Mindezen túl az Állami Számvevőszék jelentése azt is egyértelművé teszi, hogy a háborúpárti politikai zsoldosok hiába próbálták kikerülni a hatályos jogszabályokat, tetteik kimerítették a tiltott párttámogatás tényállását: a baloldali összefogás pártjait külföldről pénzelték Márki-Zay szervezetén keresztül.
A magyar választók azonban a közvetlen és a közvetett külföldi kampányfinanszírozásról is ugyanazt gondolják: a megkérdezettek közel kétharmada (63 százaléka) továbbra is elfogadhatatlannak tartja, ha egy párt kampányában résztvevő szervezetek jelentős összegű külföldi támogatásban részesülnek. A közvélemény fogyatkozó türelmét jól mutatja, hogy tavaly ilyenkor valamivel kevesebben, mintegy a felnőtt lakosság 61 százaléka helyezkedett elutasító álláspontra.
Az azóta eltelt idő alatt a baloldal felelősségvállalás helyett átlátszó magyarázkodásba kezdett; a nemzeti érdekek helyett továbbra is külföldi parancsok mentén politizál; az átláthatóság megteremtését mellőzve csak egyre jobban belesüpped a mocsárba – megannyi elvesztett választás után sem voltak képesek megfelelő a következtetést levonni, miszerint nem a guruló dollárokban érdemes bízniuk, hanem olyan politikát kellene folytatniuk, amely a választók többségének vonzó alternatívát nyújt.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2024. február 26-28. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.