A családtámogatások, a családi adókedvezmények, a 25 év alatti hölgyek SZJA-mentessége, a négy gyermeket vállaló nők örökös SZJA-mentessége, a nők 40 évnyi munkavállalása utáni nyugdíjbavonulásának lehetősége, a CSOK, a Falusi CSOK, a rendkívül kedvező Babaváró-hitel, a lakásfelújítási támogatások fordítottak a katasztrofális szocialista trenden, és ezek az aktív családpolitikai intézkedések újra megemelték a termékenységi számokat, a magyar nők gyermekvállalási hajlandóságát.
Így megszülethettek azok a magyar gyerekek, akiket korábban anyagi természetű kihívások miatt nem vállaltak szüleik.
Az Európai Unióban egyedülálló módon, 31 százalékkal nőtt tíz év alatt a magyar termékenységi arányszám, mely az abszolút negatív rekordról (2011: 1,23%) tíz év elteltével vissza tudott kapaszkodni 1,61%-ra. Ez jelenleg az EU középmezőnyét jelenti. A termékenységi számok növekedésében a családtámogatások mellett az is szerepet játszott, hogy tíz év alatt a felére esett vissza az abortuszok száma.
Ezt a termékenységi növekményt Magyarország úgy érte el, hogy a nemzeti kormány a családot állította a középpontba: politikájának sarokkövévé tette, hogy a gyermekvállalás nem jelenthet szegénységet, mert csak magyar családokkal és magyar gyermekekkel képzelhető el a magyar jövő.
A termékenységi ráta több, mint 30 százalékos bővülése csattanós válasz arra a vitára is, vajon csak és kizárólag migrációval, bevándoroltatással lehet-e kezelni a demográfiai problémákat, ahogyan azt az európai liberálisok és progresszívek állítják.
A válasz a sok tízezernyi, köztünk élő magyar gyermek képében az elmúlt tíz évben megszületett: a demográfiai kihívások kezelésének legjobb módszere az, ha a magunk erejére, a magyar nők és a magyar családok támogatására összpontosítunk.
Csak így, csak ezzel biztosítható, hogy a jövőnk továbbra is magyar legyen.