Az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozó különbizottságának mai ülésén mutatták be azt a jelentéstervezetet, amelyben Magyarországot is megemlítik. A jelentéstervezetről a következő hónapokban először a szakbizottság, majd a plenáris ülés folytat vitát, majd szavaznak a szövegről.
A jelentéstervezetben kiemelik a paksi atomerőműberuházást, mint olyan projektet, amely a tagállamokban külföldi szereplők által természetüknél fogva a fogadó ország demokratikus berendezkedésére nézve ártalmas tőke révén valósul meg. Szerintük a beruházás azzal a kockázattal jár, hogy külföldről befolyásolják az ország politikai döntéseit. A jelentéstervezet utal továbbá arra is, hogy orosz és kínai befolyásolási kísérletekre került sor Magyarországon.
Magyarország energiaellátásának biztonsága és a magyar gazdaság növekedésének hosszú távú garantálása szempontjából rendkívül fontos a paksi beruházás. Az Európai Bíróság 2022 novemberében megállapította, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel az Európai Unió szabályozásának. A Bíróság is hangsúlyozta, hogy minden ország maga határozhatja meg energiamixét. A paksi beruházás megkérdőjelezése az EP különbizottsága által tehát nemcsak az Európai Bíróság ítéletét hagyja teljesen figyelmen kívül, de az EP újabb hatáskörbővítési kísérletének is tekinthető, mivel szeretnének befolyást gyakorolni arra, hogy Magyarország hogyan, milyen beruházások által biztosíthatja a magyar emberek energiaellátását.
A jelentéstervezetben kifogásolták továbbá a partnerségi együttműködéseket is, amelyeket az uniós egyetemek kínai szervezetekkel, köztük a – Magyarországon is működő – Konfuciusz Intézetekkel tartanak fenn. A médiában rendszeresen jelennek meg negatív állítások a Konfuciusz Intézetekkel kapcsolatban. Az egyik vád például az, hogy a Konfuciusz Intézetek veszélyeztetik a befogadó egyetemek tudományos szabadságát. A Konfuciusz Intézet azonban −legyen az Európai Unió tagállamainak bármely egyetemén− nem szólhat és nem is szól bele semmilyen szinten az egyetem működésébe. A Konfuciusz Intézeteknek az alapszabály szerint ötféle alaptevékenységet kell végezniük: kínai nyelvet kell oktatniuk, kínai nyelvoktatókat kell képezniük és tananyagokat kell biztosítaniuk, kínai nyelvvizsgákat és kínai nyelvoktatói vizsgákat kell tartaniuk, Kína kultúrája, a kínainyelvoktatás stb. témakörében ismeretterjesztő munkát kell végezniük, valamint nyelvi és kulturális csereprogramokat kell megvalósítaniuk Kína és egyéb országok között. Láthatjuk tehát, hogy az egyetem tudományos szabadságát ezzel semmilyen mértékben nem befolyásolják. Kína és Európa régóta stabil kereskedelmi partnerek, ezért Európának is fontos a kínai piac és az, hogy minél több kínai nyelvet ismerő legyen jelen Európában, amelyhez jelentős segítséget nyújt a Konfuciusz Intézet oktató tevékenysége.
Javasoljuk, hogy se a különbizottság, se az EP ne nyújtózkodjon túl a hatáskörein, és ne szóljon bele a magyar emberek érdekében végzett beruházási projektekbe és a tudományos és oktatási szabadság biztosításának kérdéskörébe!