• Európának a migráció, a koronavírus-járványt követően a háborúval és a nyomában járó gazdasági-, illetve energiaválsággal kell megküzdenie, ezzel a kontinens a veszélyek korába lépett, amit közvélemény-kutatások szerint az uniós polgárok is egyre jobban megéreznek. Ezt tükrözi az Európai Parlament által csütörtök reggel közzétett Eurobarométer több mint 26 000 személyes interjún alapuló felmérése, melyet október és november között végeztek mind a 27 tagállamban.

 

  • Az Európai Parlament által megrendelt közvélemény-kutatás eredményei teljes mértékben egybevágnak a magyar Századvég "Európa-projekt" keretében végzett felmérésével: az európai polgárok aggódnak a háború esetleges kiterjedése és a megélhetési költségek emelkedése miatt.

 

  • A kutatásból kiderül, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gyorsuló infláció, különösen a drasztikus energiaár-emelkedés révén az Európai Unió polgárainak legnagyobb problémájává a biztos egzisztencia lépett elő, ugyanis a válaszadók 45 százaléka szerint "némi" vagy "jelentős" nehézséget okoz számára a megélhetés. Az európaiak 46 százaléka úgy érzi, hogy csökkent az életszínvonala, míg 39 százalék szerint idén tovább fog romlani az anyagi helyzete.

 

  • Az energiaárak kapcsán a válaszadók 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy "időről időre" nehezen tudja kifizetni havi számláit, miközben közel minden tizedik megkérdezettnek havi szinten problémát jelent a rezsi kifizetése.

 

  • A magyar kormány rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő fenntartásával, hitelmoratóriummal és árstopokkal segítette állampolgárait, ezzel szemben az Európai Unió szankciós politikája csak tovább fokozza a megélhetési válságot, mit sem törődve az uniós állampolgárokkal. Nem véletlen, hogy az európaiak 56 százaléka elégedetlen az életszínvonal védelmére hozott uniós intézkedésekkel.

 

  • Mindez az európaiak "problématérképén" is jól látszik, ugyanis a felmérésben résztvevők 93 százaléka aggódik a megélhetési válság miatt, míg 82 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés miatt nyugtalankodik.

 

  • A brüsszeli elitek háborúval kapcsolatos politikáját is komoly kritika érte az uniós polgárok részéről, ugyanis 81 százalék jelezte, hogy aggódik az ukrajnai háború lehetséges eszkalációja miatt. A nyugati fegyverszállítások és harcias nyilatkozatok tükrében figyelemre méltó, hogy közel a megkérdezettek háromnegyede aggódik egy "nukleáris incidens kockázata" miatt. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a béke mielőbbi előmozdítását szorgalmazza, szemben a nyugati liberálisok háborúpárti politikájával.

 

  • A felmérés görbe tükröt tart az Európai Unió korrupciós botrányba keveredő balliberális politikusainak, hiszen az EU-ról pozitív képet alkotók aránya a májusi 52 százalékról novemberre 47 százalékra esett vissza. Miközben a válaszadók több mint fele (51 százalék) szerint az EU-ban "rossz irányba" haladnak a dolgok, és csak alig egyharmaduk szerint "jó irányba".

 

  • Az európai közvélemény jelenlegi elvárása szerint tehát alapjaiban kell újragondolni Brüsszel eddigi politikáját: ideje, hogy Brüsszel a háború helyett a békére törekedjen, a liberalizmus helyett a valódi demokráciát erősítse, a marginális szexuális kisebbségek álproblémái helyett a tömegek mindennapi megélhetésével foglalkozzon, az amerikai szélsőbaloldal érdekeinek kiszolgálása helyett pedig Európának önálló szereplővé kell válnia.
#Józanész