A Gyurcsány-koalíció – kiegészülve a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalommal – egy előre kidolgozott, globális-nemzetközi finanszírozási rendszerrel a háta mögött készült a 2022-es országgyűlési választásokra.
A Nemzeti Információs Központ összefoglaló jelentése alapján megállapítható, hogy a baloldali pártok az előválasztásnak csúfolt showműsortól egészen a hivatalos kampányidőszak lezárultáig tudhattak az amerikai baloldaltól hazánkba guruló dollárokról. Az is egyértelművé vált, hogy nem mikroadományokból finanszírozták tevékenységüket, hanem valójában a „nagyösszegű adományok forrásának” leplezése céljából gazdasági és politikai fedőszervezeteket hoztak létre.
A titkosszolgálati jelentés igazolja azt, ami már korábban is sejthető volt: a washingtoni demokrata körök először Budapest főpolgármesterét szemelték ki eszközül arra, hogy Karácsony Gergely támogatásán keresztül növeljék politikai befolyásukat Magyarországon. Ezzel hazánk szuverenitása mellett a legalapvetőbb demokratikus értékeket és folyamatokat is semmibe vették.
A Nemzeti Információs Központ adatai szerint a Gyurcsány által kirakatbábként használt Karácsony Gergely Kilencvenkilenc Mozgalom Egyesülete több mint félmilliárd forintnyi támogatást kapott. Ezt az összeget az utolsó centig a guruló dollárok néven elhíresült botrány egy másik főszereplője, Bajnai Gordon régi harcostársa, Perjés Gábor fizette be az egyesület számlájára. Bár a főpolgármester továbbra is igyekszik megvédeni azt a narratívát, mely szerint a választók „mikroadományaiból” kampányolt, azonban a tények másról árulkodnak. Perjés csak euróból közel egymilliót helyezett el az egyesület számláján, ami nem éppen hazai mikrotámogatókra utal. Bajnai Gordon bizalmasa további 19 alkalommal, átlagosan 26,6 millió forinttal járult hozzá a baloldal kampányához. Sőt, még a 2022-es választási vereséget követően is érkezett az egyesülethez 127 millió forint. A Soros-hálózat ebből a botrányból is kivette a részét: a Kilencvenkilenc Mozgalom egy ideig szerepelt a magyar származású spekulánshoz köthető Action for Democracy honlapján a támogatott szervezetek között. A fedősztori tehát meglehetősen gyenge lábakon áll, és az újonnan nyilvánosságra hozott információk is megerősítik, hogy az amerikai elvtársak első kiszemeltje a főpolgármester volt, ahogyan ők döntöttek arról is, hogy Márki-Zay Péter veszi át a szerepét.
A Gyurcsány által irányított baloldal választási felkészülése során egy valami végig stabil volt: a kampányt az előválasztástól az áprilisi voksolásig minden részletében a Bajnai Gordon köreihez köthető DatAdat-csoport támogatta. A cégcsoport Karácsony mozgalmának 616 milliós megrendelést teljesített, majd amikor Márki-Zay került előtérbe, már a bécsi részleg kapta a megrendeléseket, amely mintegy alvállalkozóként bízta meg a hazai kirendeltséget. Ez azért fontos, mert az Ausztriában bejegyzett DatAdat GmbH 80 százalékban egy amerikai demokratákhoz szorosan kapcsolódó alapkezelő, a Higher Ground Labs tulajdonában áll. Ahogy a Nemzeti Információs Központ fogalmaz, „a DatAdat csoport fontosabb entitásai fölött jelenleg nem a magyarok, hanem amerikai bejegyzésű cégek kezében van az irányítás”. Hogy ne legyen kétségünk azzal kapcsolatban, hogy kiket rejt ez az általános megnevezés, azt az elsősorban a 2019-es önkormányzati választás időszakában aktív leányvállalat, az Észtországban bejegyzett Datapraxis OÜ példáján keresztül mutatják be, amely több mint háromnegyed részben egy Soros György által pénzelt társaság és a spekuláns egyik régi szövetségesének tulajdonában van.
Az új információk tehát megerősítik, hogy a hazai baloldal hosszú ideje idegen befolyás alatt áll: politikája nem a sajátja, önjogú cselekvésre képtelen, hiszen finanszírozói busásan megfizetik azt, hogy az ő elképzeléseiket és véleményüket képviselje. A 2022-es országgyűlési választás előtt nem csak anyagi támogatást kaptak, hanem Soros tervei alapján jelölték ki, hogy ki legyen a magyarországi baloldal miniszterelnök-jelöltje. Emellett a pénzükért cserébe azt is meghatározták, hogy az aktuális bábnak az illegális migráció támogatásával, a genderpropaganda terjesztésével és az ország háború melletti kiállásával kell kampányolnia. Így jutottunk el oda, hogy a külföldi érdekeket képviselő baloldaliak az emberek elsöprő többségének akaratával szemben ma is arról beszélnek, hogy hazánk „háborúban áll Oroszországgal”, illetve Magyarország csak akkor „tisztességes”, ha fegyvereket és katonákat küld Ukrajnának.
A háborúpárti baloldalon természetesen a személyes politikai veszteségek elkerülése érdekében most megindult egyfajta sárdobálás, de a lényegi kérdésekben továbbra is teljes az egyetértés, mert nyilvánvaló, hogy a felhatalmazást továbbra sem a magyar választóktól, hanem elsősorban a tartótisztjeiktől várják. Az Állami Számvevőszék adatai ráadásul nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy a hatpárti összefogás tagjai egytől-egyig külföldi forrásokból kampányoltak, így a külső beavatkozással kapcsolatos felelősségük is közös.
Beszédes, hogy azt a beavatkozási kísérletet, ami mögött Soros György és a washingtoni demokraták állnak, elsőként a magyar választók akadályozták meg, amikor tavaly áprilisban nemet mondtak a háborúra, és igent a békére, vagyis arra a politikára, amit külföldről diktáltak a magyarországi baloldalnak.
Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője