Magyarország 2024. július 1-jétől venné át az Európai Tanács soros elnöki posztját, míg Lengyelország 2025 januárjától töltené be a posztot. Az elmúlt hónapokban már több alkalommal sor került az Európai Parlament részéről a magyar és a lengyel elnökségek megakadályozására irányuló törekvésekre.
Ennek újabb ékes példája az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) és Alkotmányügyi Bizottságának (AFCO) július 17-ei közös ülése volt, melyen bemutatták a Meijers Bizottság jelentését. A magát függetlennek aposztrofáló szervezet javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne Magyarországtól és Lengyelországtól elvenni a soros uniós elnökség lehetőségét. A Meijers Bizottság három lehetőséget vázolt fel erre: 1) a magyar és lengyel elnökségek korlátozása (például azokat az üléseket nem elnökölhetné Magyarország és Lengyelország, ahol jogállamisági kérdések szerepelnek a napirenden); 2) a trió tagjai a jogszabályi keretek között jelezhetnék az együttműködésük ellehetetlenülését; 3) az Európai Tanács feltételeket szabna a EU soros elnökségének a betöltésére, így például előírná, hogy halasszák el azoknak a tagállamoknak a soros elnökségét, amelyek ellen 7. cikkely szerinti eljárás folyik.
A Meijers Bizottság az elnöki rotációra vonatkozó szabályrend megváltoztatását tanácsolta, amely szerint csak az a tagország javasolhatna programokat, napirendi pontokat, amelyik ellen nem folyik 7-es cikkelyes eljárás és amelyik nem tárgya a jogállami kritériumrendszer vizsgálatának. Az ülésen a képviselők részéről újabb ötletek merültek fel, hogy az Európai Parlament miként tudná ellehetetleníteni a magyar és lengyel elnökségek megvalósítását. Sophia In’t Veld (Renew) azt javasolta, hogy a magyar és lengyel elnökséget a gyakorlatban az együttműködés csökkentésével kell ellehetetleníteni, például a trilógusoktól való távolmaradással. Kees Groenendijk professzor egy olyan állásfoglalás elfogadására hívta fel a Parlamentet, amelyben meghatároznák azokat a kritériumokat, amelyek alapján kizárható egy tagállam a soros elnöki tisztség ellátásából − például, ha egy tagállam ellen jogállamisági eljárás van folyamatban −, ez természetesen rögtön elnyerte a Magyarországról szóló, hazugságoktól hemzsegő zsarolójelentés felelősének, Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti képviselőnek a tetszését. A hírhedten hungarofób Daniel Freund (Zöldek/EFA) az ülésen kijelentette, hogy az Európai Parlamentnek folytatnia kell a politikai nyomásgyakorlást a magyar és lengyel elnökségek sikeres megvalósításának jelentős megnehezítése, sőt ellehetetlenítése érdekében, és szerinte a hazánknak járó uniós források befagyasztásának sikerét látva a soros elnökség módosítása sem lehetne akadály.
A hazánkkal szembeni politikai, pénzügyi és háborús zsarolás és nyomásgyakorlás tehát továbbra sem csillapodik, a folytatásra a nyári szünet után is számíthatunk.