Az újonnan felálló, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépésével lehetőséget kap arra, hogy lezárjon egy korszakot, tanuljon az előző ciklus hibáiból és visszatérjen valódi, a „szerződések őre” szerepéhez. Az Alapjogokért Központ kutatásában megvizsgálta az új testület tagjainak politikai előéletét és nézeteit, és arra a megállapításra jutott, hogy magyar szempontból óvatos optimizmussal kell közelíteni az elkövetkező 5 év bizottsági tevékenységéhez. Az Európai Bizottság végső soron „tiszta lappal”, a magyar érdekek felől közelítve jobb helyzetből indul, mint elődje. Mindazonáltal a kutatás arra a megállapításra jutott, hogy a grémium jövőbeni működése számos kockázatot hordozhat magában, ugyanis – eddigi megnyilatkozásaik és tetteik alapján – abban inkább a föderalista-globalista erők vannak túlsúlyban a szuverenista álláspontot képviselőkkel szemben.

Magyarország számára ugyanakkor a Bizottság felállásával kapcsolatos eddigi folyamatok mérlege pozitív. A szerződések szövegétől idegen csúcsjelölti rendszert sikerült megbuktatni, sikerült megakadályozni, hogy elnökké válasszák Frans Timmermans-t, és egy előre ambicionált terület, a bővítés- és szomszédságpolitika lett a magyar biztos portfoliója. Ugyanakkor az is tény, hogy Timmermans a Bizottság alelnökeként folytathatja tevékenységét, a különböző „jogállamisági mechanizmusok” leállítása nem merült fel hivatalos szinten, illetve nem látszik a kifejezett és általános szakítási szándék a Juncker-bizottság migrációs politikájával sem. Mindebből adódóan a lehetséges forgatókönyvek pozitív és negatív irányba is adottak az Unió jövője szempontjából, a végeredmény pedig végső soron Ursula von der Leyenen múlik majd.

Európai Unió 2019-2024

Nagy várakozás előzte meg az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság hivatalba lépését. A Bizottság elindulását nehezítette, hogy megszűnt a kétpárti „kényelmes” néppárti-szocialista „koalíció”, és azt felváltotta egy politikailag töredezettebb és megosztottabb Európai Parlament. A nagy politikai pártoknak természetesen az is szúrta a szemét, hogy von der Leyen nem saját csúcsjelöltjük, hanem a tagállami kormányok választottja, jóllehet a nagypolitikai paktumba természetesen minden szereplő belement. A Bizottság „elindulását” emellett a mindig újabb fordulatot bemutatni képes Brexit-vergődés se segítette.

Egy hónapos csúszással ugyan, de végül a testület 2019. december elsején megkezdheti munkáját. A brit biztost nélkülöző 27 fős testület az Európai Unió jogalkotásának és az egyes szakpolitikák kialakításának motorja lesz, így egyáltalán nem mindegy, hogy tagjai mit gondolnak a világról. Az elmúlt évek hangosak voltak a Juncker-Timmermans tandem által is fémjelzett, a magországok és közép-európai országok közötti vitáktól, legyen szó akár a bevándorlás, a határvédelem vagy jogállamiság kérdéséről. Az bizonyos, hogy egy korszak lezárul az Unió történetében, és az új német bizottsági elnök lehetőséget kap az előző ciklusban elkövetett hibák konzekvenciájának levonására, hogy ő maga már ne kövesse el azokat.