SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
a Kijevben, 2023. február 03. napján tartandó - EU – Ukrajna csúcstalálkozóról
https://www.consilium.europa.eu/hu/meetings/international-summit/2023/02/03/
1. Politikai összefoglaló
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az Európai Unió és Ukrajna közötti 24. csúcstalálkozó alkalmából Kijevben 2023. február 03-án, amely esemény felé az ukrán miniszterelnök nagy várakozásokkal tekint. Zelenszkij reményei szerint Ukrajna két éven belül felvételt nyer az Unióba, de ez nem reális elképzelés a Közösség Ukrajnával való háborús szimpátiája ellenére sem. Macron elnök szerint például akár évtizedekbe is telhet, mire Ukrajna csatlakozhat. Ukrajna tagállammá válását a balti államok és Lengyelország támogatják, azonban már Szerbia, Törökország és Montenegró is évek óta vár arra, hogy csatlakozhasson az uniós kötelékbe, Ukrajnának is teljesítenie kell előbb néhány kritériumot - különösen a korrupció visszaszorítására -, hogy a tagjelölti státusza megváltozhasson. A csúcson várhatóan szó esik a csatlakozás feltételein kívül az alábbiakról:
- az EU válasza Oroszország Ukrajna elleni háborújára
- Ukrajna igazságos békére és elszámoltathatóságra irányuló kezdeményezései
- együttműködés az újjáépítés és a segítségnyújtás, valamint az energia és az összeköttetések terén
- globális élelmezésbiztonság
A vezetők a csúcstalálkozó végén várhatóan együttes nyilatkozatot adnak ki.
Noha a tizedik szankcióscsomag megalkotásán gondolkodik néhány tagállam és olyan teljeskörű és azonnali energiaszankciót vezetnének be, amely az európai gazdaságra nézve katasztrófához vezetne, mára az uniós szankcióspolitika elhibázottsága nyilvánvaló. A tagállami gazdaságok recesszióba kerültek, energiaválsággal és elszálló háborús inflációval küzdenek.
A háború tekintetében Magyarország sem az ukránok, sem az oroszok, hanem kizárólag a magyar emberek pártján áll. Magyarország nem ért egyet a fegyverkezés támogatásával, hiszen a háborús eszkaláció egyre fenyegetőbb. Azáltal, hogy az Unió harckocsik átadásával és az ukrán katonák kiképzésével avatkozik be a háborúba ukrán oldalon, háborús jogi szempontból könnyen háborús résztvevővé válhat. Oroszország közelebb kerülhet Kínához, a háborúba további résztvevők léphetnek be, a fegyveres konfliktus pedig újabb földrajzi területekre terjedhet ki. Az elhúzódó háború az európai és a tagállami gazdaságokra nézve beláthatatlan károkat okozhat. Az Egyesült Államok és Oroszország ukrán földön vívott háborúját minél hamarabb le kell zárni, mert a mai, egymáshoz egyáltalán nem közeledő szándékai a feleknek arra engednek következtetni, hogy a háború elhúzódhat akár a következő amerikai elnökválasztásokig és könnyen befagyott konfliktussá válhat. A magyar kormánynak meggyőződése, hogy a jelenlegi háborús felek közül ténylegesen egyik sem kerülhet ki győztesként. Emberéletek, a biztonságos gazdasági környezet és a természet is veszélyben van. A béke megteremtését, a béketárgyalások előkészítését kell mindenekelőtt támogatni.
Magyarország maximálisan együtt érez az orosz agresszió alá került ukránokkal, azonban kiáll az ukrán földön élő magyar nemzetiségért és mindazon kisebbségekért, akiknek emberi jogait és méltóságát semmibe veszi Ukrajna és az életüket megpróbálja ellehetetleníteni a háború közepette. Ez elfogadhatatlan és kérjük az Európai Uniót is, hogy ezt ne hagyja szó nélkül.
2. Unió – Ukrajna kapcsolatok
Az Európai Unió 2009-ben hozta létre a Keleti Partnerség nevű külügyi kezdeményezést, amelynek célja, hogy az Európán kívüli, szövetséges hat ország, köztük Ukrajna is gazdaságilag, kulturálisan és politikailag közelebb kerüljön az Európai Unióhoz.
Az EU 2007-ben kezdett először tárgyalásokat Ukrajnával. Majd akkor került sor az első politikai fejezetek aláírására 2014-ben, miután az oroszbarát Janukovics ukrán elnököt elkergető forradalom, a Majdan után egy kétséges hitelességű helyi népszavazásra hivatkozva Oroszország gyakorlatilag harc nélkül elfoglalta a SzU felbomlása óta Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet.
Az uniós tagság előszobájának tekinthető társulási megállapodás köttetett 2017. szeptember 1-jei hatállyal az EU és Ukrajna között egy szabadkereskedelmi térség kialakítása, a politikai kapcsolatok elmélyítése, a gazdasági kapcsolatok és a közös értékek tiszteletben tartásának megerősítése érdekében.
3. Mi történt az EU-ukrán viszonyban az elmúlt egy évben? - Szolidaritás Ukrajnával
Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022. február 24-én, ezt követően Ukrajna azonnal, február 28. napján benyújtotta az uniós felvételre irányuló kérelmét. Az Európai Tanács 2022 júniusában pedig már uniós tagjelölti státuszt is adott Ukrajnának. Ez egyelőre egy szimbolikus gesztus volt az Unió részéről, a tagság érdekében még meghatározott, az Európai Bizottság által készített véleményben foglalt feltételeket kell majd Ukrajnának teljesítenie.
Az uniós vezetők többször kifejezték, hogy szilárdan kiállnak az ukrán nép mellett és támogatják Ukrajna fegyverkezését és újjáépítését. Ennek érdekében az EU már 2014 óta fennálló és fokozatosan bevezetett, Oroszország elleni szankcióspolitikát követ, Ukrajnát humanitárius segítségnyújtásban részesíti, de ezenkívül mind fegyverekkel, mind anyagilag támogatja.
Az EU, a tagállamok és az európai pénzügyi intézmények mintegy 9,5 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna általános gazdasági, társadalmi és pénzügyi ellenálló képességének támogatására makroszintű pénzügyi támogatás, költségvetési támogatás, gyorssegély, válságkezelés és humanitárius segítségnyújtás formájában. Eddig 2,5 milliárd eurót fordítottak az európai békefenntartási mechanizmus keretében nyújtott katonai támogatásra. Ezenfelül az EU az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 425 millió euró értékű természetbeni támogatást nyújtott.
Az Európai Unió Tanácsa 2022 végén jóváhagyott egy a 2023. év folyamán Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd euró összegű támogatást. A Tanács 2023. január 27. napján úgy határozott továbbá, hogy hat hónappal, azaz 2023. július 31-ig meghosszabbítja Oroszország gazdaságának bizonyos ágazatait korlátozó intézkedéseket.
3.1 Humanitárius segítségnyújtás
A háború első hat hónapjában több mint 8 millió ukrán ember menekült a szomszédos országokba és 6,6 millió belső menekült van az országon belül a 2022. augusztusi adatok szerint, mára ez a szám 17 millióra tehető. Az ukránok milliói keresnek menedéket az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban.
Az EU 523 millió euró összegű humanitárius támogatást különített el az ukrajnai háború által sújtott polgári lakosság megsegítésére. Ebből 485 millió euró támogatás Ukrajnát, 38 millió euró pedig Moldovát illeti. Maguk az uniós tagállamok közel 1,07 milliárd eurót mobilizáltak e célokra.
3.2 Az Unió gazdasági segítségnyújtása Ukrajna részére
2022-ben az EU 7,2 milliárd euró összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsátott rendelkezésre hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában. E pénzügyi segítség arra hivatott, hogy megerősítse Ukrajna stabilitását, valamint kielégítse az ország azonnali és legsürgetőbb finanszírozási igényeit.
Az Európai Unió Tanácsa 2022 végén jóváhagyott egy a 2023. év folyamán Ukrajnának nyújtandó, 18 milliárd euró összegű támogatást.
Az EU 2022-ben 620 millió euró összegű költségvetési támogatást nyújtott és elfogadott egy 330 millió euró összegű szükséghelyzeti csomagot, amelynek fő célja a belső menekültek azonnali szükségleteinek kielégítése.
3.3 Támogatás az ukrán hadsereg számára
Az EU 2022 októberéig 3,1 milliárd EUR összegű, az Európai Békekeretből nyújtandó támogatást hagyott jóvá. Ez a támogatás segít megerősíteni az ukrán fegyveres erők képességeit és rezilienciáját és védelmezni a polgári lakosságot a folyamatban lévő katonai agresszióval szemben. Az elfogadott támogatási intézkedések olyan felszerelések és készletek biztosítását finanszírozzák, mint például egyéni védőeszközök, elsősegélynyújtó felszerelések és üzemanyag, valamint halálos erő célba juttatására tervezett, védelmi célú katonai felszerelések és platformok.
A Tanács 2022. november 15-én 16 millió EUR összegű támogatási intézkedést fogadott el az ukrán fegyveres erők kapacitásépítésének támogatására.
Az Unió kezdetben csak védőeszközöket biztosított Ukrajnának, az ősszel már ukrán katonai kiképzési missziókról tárgyaltak az államfők. A misszió megbízatása kezdetben két évre szól majd és a közös költségekre szánt pénzügyi referenciaösszeg erre az időszakra 123 millió euró lesz.
Ma már harckocsik és vadászgépek biztosítása képezi a tagállamok közötti egyeztetések tárgyát, amely ingoványos talaj a háborús jog szempontjából. Az események könnyen felgyorsulhatnak, amely eszkalációhoz vezet. Nem szabad hagyni, hogy néhány tagállam felelőtlen politikája belesodorja a Közösséget, illetve a NATO-t a háborúba.
3.4 Ukrajna újjáépítése
Az Európai Tanács 2022. március 24–25-i ülésén az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy támogatást nyújtson az ukrán kormánynak azonnali szükségletei kielégítéséhez, valamint amint az orosz támadás véget ér, a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez.
E célból az uniós vezetők megállapodtak egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap létrehozásáról, és szorgalmazták a vonatkozó előkészületek haladéktalan megkezdését.
A tagállamok állam-, illetve kormányfői május 30-án kijelentették, hogy fontolóra kell venni az Ukrajna újjáépítését célzó platform létrehozását. Ebben az ukrán kormány, az EU és annak tagállamai, az Európai Beruházási Bank, valamint nemzetközi partnerek, finanszírozási intézmények és szervezetek vennének részt. Hangsúlyozták továbbá, hogy az újjáépítéshez nyújtott támogatást az EU az Ukrajna európai úton való előrehaladásával összhangban álló reformok végrehajtásához köti.
4. Kilenc szankciós csomag Oroszországgal szemben
Ezek a szankciók a háború kitörését követően elfogadottak, az Oroszországgal szemben 2014 óta, a Krím annektálása és a minszki megállapodások végrehajtásának elmulasztása nyomán bevezetett meglévő intézkedéseken felül értendők. A gazdasági szankciók célja, hogy súlyos következményekkel sújtsák Oroszországot a cselekményei miatt, továbbá hogy hatékonyan lerontsák Oroszországnak az agresszió folytatására való képességét.
A szankciók nem tiltják az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek exportját és az azokkal kapcsolatos ügyleteket.
Egyedi szankciókkal érintettek: Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere, Viktor Janukovics, Ukrajna korábbi elnöke, a Kremlhez kötődő oligarchák, így például Roman Abramovics, prominens tisztviselők és üzletemberek, orosz bankok, pártok.
Az orosz és belarusz bankok kizárása a SWIFT-rendszerből azt eredményezte, hogy nem tudnak nemzetközi fizetéseket fogadni és kezdeményezni.
Árukra vonatkozó kereskedelmi szankciók keretében nem lehet Oroszországba exportálni: élvonalbeli technológiát, bizonyos szállítóeszközt, olajfinomításhoz szükséges terméket, energiaipari berendezést, légi közlekedési és űripari terméket, technológiát, tengeri navigációs terméket, luxuscikket. Nem lehet Oroszországból az EU-ba importálni: nyersolajat (2022. decembertől) és finomított kőolajtermékeket (2023. februártól), néhány kivétel mellett szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyagokat, acélt, vasat, aranyat, cementet, fát, papírt és műanyagokat, tengeri eredetű élelmiszereket és alkoholtartalmú italokat (pl. kaviár, vodka), cigarettát és kozmetikumokat.
2022 decemberében az uniós országok megállapodtak abban, hogy hordónként 60 USD-ban maximálják az orosz olaj árát. Az árplafon az Oroszországból származó vagy onnan exportált, tengeren szállított nyersolajra, kőolajra és bitumenes ásványokból előállított olajra vonatkozik.
Az Oroszországba irányuló uniós szolgáltatások tilalma: számviteli és könyvvizsgálói, informatikai tanácsadás, jogi tanácsadás, mérnöki szolgáltatások, reklám, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások.
A közlekedés területén az EU megtiltotta az orosz és belarusz közúti fuvarozóknak, hogy belépjenek az EU-ba. 2022 februárjában az EU minden orosz légitársaság számára megtagadta az uniós repülőterekhez való hozzáférést, és megtiltotta számukra az uniós légtér feletti átrepülést. Az EU lezárta kikötőit Oroszország teljes kereskedelmi flottája előtt.
A Tanács 2023. január 27 napján úgy határozott, hogy 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszországi Föderáció gazdaságának bizonyos ágazatait célzó korlátozó intézkedéseket.
5. A magyar-ukrán viszony és a kárpátaljai magyarok
A háború kirobbanása óta Magyarország élen járt a humanitárius segítségnyújtásban. Mintegy kétmillió ukrán hagyta el hazáját Magyarország irányában, akik számára Magyarország szállást, élelmet, iskoláztatást és jogi segítséget biztosított. A magyar kormány továbbá 2022 nyarán arról döntött, hogy a szolidaritás jegyében 3,5 milliárd forinttal támogatja
Ukrajna újjáépítését és belső menekültjeinek megsegítését.
A hivatalos hírforrások szerint eddig 12 magyar halottja van a háborúnak, de a pontos számok hadititoknak számítanak. Nincsenek biztonságban a kárpátaljai magyarok, folyamatosan és egyre erőszakosabban mozgósítani próbálják az ott élő 18-60 év közötti férfiakat is. Sokan kénytelenek elhagyni szülőföldjüket.
A magyarországiak segítsége és a kárpátaljai magyarok lojalitása ellenére szégyenletes, hogy a háborús veszélyhelyzet és a legnagyobb nyomorúság idején az ukránok összetartás helyett a magyar lakosságot és a civil kisebbségeket sem kímélik, emberi jogaikat és méltóságukat tiporják. Ukrán politikai vezetők a magyar kormányt bírálják nyomdafestéket nem tűrő stílusban, ám az ott élő magyar kisebbséget érő atrocitások ellen nem lépnek fel ugyanúgy, ahogyan az Európai Unió vezetői sem. Nem határolódtak el például, amikor az ősszel ledöntötték a munkácsi várról a turul-emlékművet vagy amikor az intézményekről sorra levették a magyar zászlókat.
Ukrajnában a 2017. évi oktatási törvény elfogadása óta sorozatosan építik le a magyarok nyelvhasználati, oktatáshoz való és kulturális jogait. A háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az Ukrajnában élő magyar lakosságot megfélemlítsék és a kulturális hagyatékunkat tönkre tegyék. Kérjük az Európai Unió kiállását is a kérdésben.