Azzal az ígérettel, hogy gyorsan véget vet a háborúnak, mert térdre kényszeríti az orosz hadigazdaságot. A brüsszeli várakozásokkal szemben a háborúnak a tizedik szankciós csomag sem vetett véget, ellenben egekbe emelte az inflációt, a magas energiaárak miatt pedig Európa versenyképessége drasztikusan csökkent. Ráadásul büntetőintézkedések a háború eszkalációjának lehetőségét is magukban hordozzák.
A közelmúlt közvélemény-kutatásai azonban rávilágítottak, hogy a szankciók bevezetése és fenntartása a brüsszeli elitek, nem pedig az európai állampolgárok támogatását élvezi. A Századvég Európa Projekt kutatásából mindez világosan látszik. Az Európai Unió átlagát tekintve közel négyszer annyian (37 százalék) vélik úgy, hogy a szankciók elsősorban az EU gazdaságának ártanak, mint azok, akik a szankciók elsődleges vesztesének Oroszországot tartják. Görögországban (55 százalék) és Cipruson (54 százalék) a kérdezettek több mint fele, Horvátországban (49 százalék), Szlovéniában (46 százalék) és Szlovákiában (46 százalék) a válaszadók közel fele vélekedett úgy, hogy elsősorban az unió gazdaságának ártanak a szankciók. Jól jellemzi a brüsszeli demokráciafelfogást, hogy a szankciókritikusok az összes uniós tagállamban többségben vannak azokkal szemben, akik hatékonynak vélik a büntetőintézkedéseket. Németországban alig 9, Ausztriában 11, míg Spanyolországban csak 12 százalék véli úgy, hogy elsősorban Oroszország gazdaságát gyengítik a szankciók.