Mivel Izrael idén ünnepli megalapításának 75. évfordulóját, a CPAC Hungary pedig második alkalommal került megrendezésre, a budapesti székhelyű Alapjogokért Központ által meghívott konzervatívok éves budapesti találkozóján a zsidó állam legerősebb európai szövetségeséről – Magyarországról – tartottak nagyszerű panelbeszélgetést. A 2010 óta hivatalban lévő Orbán Viktor miniszterelnök alatt az ország rendszeresen megvétózta az EU Tanácsában a palesztin terrorizmust szépítő, Izraelt gyalázó határozatokat. A brüsszeli magyar biztos, Várhelyi Olivér tavaly feltűnően közel járt ahhoz, hogy megvétózza a Palesztin Hatóságnak nyújtott teljes éves uniós segélycsomagot, mivel aggályosnak tartotta, hogy a Palesztin Hatóság antiszemitizmusra uszít az iskolai tankönyvekben. Mivel Magyarország az egyetlen EU-tagállam, amely támogatta Izrael és egyre több arab állam között létrejött Ábrahám-egyezményt, a pletykák szerint Budapest hamarosan Tel-Avivból Jeruzsálembe költözteti nagykövetségét, ahogyan azt Amerika már megtette.
Egy ilyen termékeny kétoldalú kapcsolat hátterében a CPAC első napjának délutánján figyelemre méltó előadók gyűltek össze a „Magyarország: Izrael legszorosabb európai szövetségese” címmel megtartott beszélgetésen. Az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója, Kovács Attila moderálásával a panel az izraeli kormány igazságügyi reformtervei elleni legutóbbi tiltakozások áttekintésével kezdődött. Gadi Taub, a Jeruzsálemi Egyetem vezető oktatója és budapesti előadókörutak rendszeres résztvevője azzal érvelt, hogy a hazáját jelenleg sújtó vírus nem különbözik attól, ami ellen az Orbán-kormány elszigetelte Magyarországot: a woke-tól. "A woke szükségszerűen antidemokratikus, mert nem lehet nemzetellenesnek lenni (a woke vitathatatlanul az) anélkül, hogy magát a demokráciát ne utasítanánk el". Az izraeli értelmiségi azt állította, hogy Magyarország és Izrael egyaránt az ún. jogvédők támadásával néz szembe, és hogy a két ország a nemzeti konzervativizmus globális védelmének élvonalában áll.