Hűséges olvasónk jól tudhatják már, hogy az általunk normálisnak tartott dolgok a progresszívek szemében rettenetesen elavultak, sőt, valósággal cikinek számítanak. Most például a tejivás került célkeresztjükbe, és az indok egészen hajmeresztő.
Azt hihetnénk, hogy az LMBTQ-közösségek az egyenlőség fellegvárai. Hát, nem is tévedhetnénk nagyobbat, ugyanis a fehér homoszexuálisok bizony privilegizált helyzetben vannak színes bőrű társaikhoz képest. De még ez sem elég, ugyanis a homoszexuálisok között is megjelent a rasszizmus.
Az angliai Tellfordban az évtized talán legnagyobb szexuális zaklatási botránya látott napvilágot még a 2000-es évek elején. Az azóta megindult vizsgálatból kiderült, hogy a helyi hatóságok tudtak a fiatalkorúak kizsákmányolásáról, mégsem tettek ellene semmit.
A drag queen story hour támogatásra szorul. Az egyik “előadó” a műsor védelmébe is kelt, sőt, megnevezte eme remek “műfaj” legnagyobb ellenlábasait. Még bepillantást is engedett egyik könyvébe, hogy láthassuk, nincs mitől félni.
E heti PC-szemlénkben olvashatnak még a gyerekét büszkén transzneművé alakító anyukáról, Lia Thomas új kitüntetéséről, az újra rettegő amerikai homoszexuálisokról, valamint a WHO új gender “kézikönyvéről”.
Rajta hát!
Felnőttként tejet inni?! Az gáz!
Elég abszurd értekezés jelent meg a Vice oldalán. A cikk írója szerint azok a felnőtt emberek, akik tejet isznak, nem normálisak, vagy legalábbis valamilyen mentális defekttel küzdenek. Bár leszögezi, hogy ez nem egy „vegán őrület” miatt kialakult meglátás, de a tejet sokszor az őrültekhez kötik a filmek világában is. Az írást jegyző Daisy Jones arra a következtetésre jut, hogy a férfiak a mellekhez való kötődésük miatt ihatnak még tejet, ami szerinte ijesztő. Mint fogalmaz: „miért iszol felnőttként fehér folyadékot, amely egy testben készül? És ami még rosszabb, miért iszod kifejezetten a tehenek fehér testnedvét? Tudod, milyen más folyadékok tartoznak még ebbe a kategóriába? Az ondó és a váladék.”
„Végre bevallotta a gyerekem, hogy transznemű!”
Az angol Metro honlapján jelent meg egy édesanya írása, melyben legfiatalabb gyermeke “coming-out” történetét írja le. Julia Sands büszkén ecsetelgeti, hogy “Peter” már hat éve transzneműnek vallotta magát. Elmondása szerint gyermeke sokáig boldogtalan volt, majd leült vele beszélgetni és azt mondta: „Nem számít, mi az, mondd el. Még akkor is, ha valami törvénybe ütközőt tettél, vagy ha fiú akarsz lenni.” Visszaemlékezésében azt is leírja, hogyan segített egy másik transznemű lánynak a melleket leszorító kötés viselésében, és szerinte ez inspirálta a saját lányát is arra, hogy transznemű legyen. Peter első kérése az volt édesanyjától, hogy vegyen neki egy mell-lekötőt, és hogy azt segítsen rá feltenni. Később lányát át is íratta egy koedukált iskolába. Mivel az új iskolában nem akarták fiúként elfogadni, a Gender Identity Research and Education Society (GIRES) nevű szervezethez fordult, akiket az interneten talált meg. Itt minden segítséget megkapott, ami Peter átalakulásához szükséges volt. „Remélem, hogy minden szülő, akinek a gyermeke a nemi identitást érintő kérdésekkel foglalkozik, hallgatni fog a gyermekére, hagyja, hogy ő vigye a prímet, és együtt haladjon vele, bárhová is vezet az út” - írja monológjában Julia.
Jobb helyzetben vannak a fehér homoszexuálisok
Az angol Metro oldalán Natalie Morris a „a fehér homoszexuálisok felsőbbrendűségének” problémáját vetette fel. Meglátása szerint ugyanis a színes bőrű LMBTQ-emberek egyszerre több marginalizált csoportba tartoznak, ezért őket együttesen fenyegeti a homofóbia és a rasszizmus is. „Tehát azok az LMBTQ-közösséghez tartozók, akiknek nem kell a rasszizmus miatt is aggódniuk, fehér homoszexuális kiváltságokkal rendelkeznek” - áll Morris definíciójában. Hozzáteszi, hogy a fehér LMBTQ-emberek is találkoznak diszkriminációval, de nekik nincs tapasztalatuk a bőrszín alapú megkülönböztetés terén. A szerző szerint fontos beszélni a fehér homoszexuálisok kiváltságairól, mert különben a színes bőrűek kirekesztettnek érzik magukat, és akár a rasszizmust is fenntarthatják ezekben a közösségekben. Hozzáteszi, hogy egy tanulmány szerint a fekete, ázsiai és egyéb etnikai kisebbséghez tartozó emberek több mint fele tapasztalt rasszizmust az LMBTQ-közösségben. Az is probléma, hogy az LMBTQI-mozgalmat elsősorban fehérek vezérlik. Magyarán a homoszexuálisok maguk közt is kiközösítik a színes bőrűeket.
Egy férfi lehet az év nője
Hosszú idő után ismét jelentkezünk a Lia Thomas körüli fejleményekkel. Ebben a hónapban a Pennsylvaniai Egyetem a transznemű úszót jelölte a 2022-es NCAA Év Nője díjra. Az NCAA a díjjal azokat a női sportolókat ismeri el, akik kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a közösségükben, az atlétikában és egyetemi karrierjük során. Thomas nők közötti indulását követően robbant ki a vita a transznemű sportolók versenyzése kapcsán. Lia ugyanis toronymagasan nyert a nők mezőnyében, ami nem meglepő, hiszen férfi fizikumának előnye még most is érvényesül. Korábbi ellenfelei és kritikusai is azt mondják, hogy nem lenne szabad a nők között úsznia, mivel ez tisztességtelen és igazságtalan a többi versenyzővel szemben. Thomas, aki korábban a férfiak között versenyzett, mielőtt 2019-ben átalakult, idén tavasszal diplomázott le.