Hűséges olvasóink jól tudhatják már, hogy a sokszínűség fenntartása minden rációt és logikát joggal írhat felül. Az új brit miniszterelnök ennek fényében eltökélte, hogy a fontosabb pozíciókba nem kerülhet fehér ember.

Mindenkivel elfordult már, hogy egy szórakozóhelyen megbámult valakit. Nos, ezzel vigyázni kell a jövőben. Egy ausztráliai szórakozóhely ugyanis szigorú szabályokhoz kötötte a bámészkodást.

A kritikus fajelmélet és a pozitív diszkrimináció terjedését egyre többen tartják károsnak. Egy pakisztáni író legújabb könyvében erre próbál rávilágítani, ugyanis története azzal foglalkozik, hogy egyszer csak eltűnnek a fehér emberek. Azonban a csattanó az, hogy ennek ellenére semmi sem változik a világ problémáit illetően.

A feministák és leszbikusok harca a transzgender őrülettel új szintre lépett. Ennek eredményeképp egy eléggé abszurd jelenet zajlott le Cardiffban, ahol végül a leszbikusokat elküldték a Pride-ról.

E heti PC-szemlénkben olvashatnak még a CNN baklövéséről, a rasszista vízelvezetésről, a fehérsége miatt elutasított jelentkezőről, valamint a nigériai “reklámforradalomról”.

Rajta hát!



Sokszínű lesz az új brit kormány

A most megválasztott új brit miniszterelnök, Liz Truss eltökélten kiáll a sokszínűség mellett. Az új kormányfő terveiben ugyanis az szerepel, hogy valame

nnyi fontos minisztériumot színes bőrű tisztségviselő vezesse, és még véletlenül se kerüljön fehér férfi pozícióba. Truss ennek megfeleően régi szövetségét, Kwasi Kwartenget teszi meg kancellárnak (pénzügyminiszter), Suella Braverman kerül a belügyminisztériumba, James Cleverly pedig a külügyminisztérium vezetését kapja meg. Mr. Kwarteng zsinórban a negyedik nem fehér kancellár lesz, közvetlenül Sajid Javid, Rishi Sunak és Nadhim Zahawi után. Braverman asszony lenne a harmadik kisebbségi származású belügyminiszter Priti Patel és Javid után. Mr. Cleverly, aki jelenleg oktatási miniszter, lenne az első nem fehér külügyminiszter. Truss emellett nagy tisztogatásba is kezdett. A Times úgy véli, hogy sok régi tanácsadó távozik majd a Downing Streetről.



Többé már nem lehet csak úgy bámészkodni


Nem lesz többé egyszerű másokat stírölni Ausztráliában. Egy éjszaki szórakozóhely ugyanis úgy döntött, hogy kidobják azokat a vendégeket, akik másokat bámulnak anélkül, hogy az illető beleegyezett volna. Mindezt a sydneyi Club 77 vezette be, mondván, hogy frissíti a zaklatással kapcsolatos zéró tolerancia politikáját. A szórakozóhely szerint sokan nem értették a zaklatásra vonatkozó szigorú szabályaikat, ezért volt szükség a szigorításra. „Éjszakai klubként bátorítjuk az ismerkedést, azonban minden kapcsolatfelvételnek szóbeli beleegyezéssel kell kezdődnie. Ez akkor is érvényes, ha például távolról bámulsz valakit. Ha a figyelem, amit valakinek nyújtasz, nemkívánatos, az zaklatásnak minősül" - áll a szórakozóhely Instagram-bejegyzésében. A szabályt be is tartatják majd, ugyanis egy rózsaszín mellényt viselő "biztonsági tiszt" lesz felelős a panaszok feldolgozásáért, aki majd ki is kíséri a “sértő egyéneket”.






Mégsem fogy olyan gyorsan a Nagy-korallzátony

A CNN önellentmondásba került legutóbbi tudósításával. 2018-ban a hírportál még arról cikkezett, hogy a globális felmelegedés okozta tengeri hőhullámok elpusztítják az ausztráliai Nagy-korallzátony koralljait. Ekkor még arról írt a liberális portál, hogy a globális felmelegedés és a korallfehéredés 2014-ben kezdett fokozódni, 2017-ig tartott, és a világ korallzátonyainak háromnegyedét sújtotta. Idén augusztus végén azonban szintén a CNN közzétett egy jelentést, miszerint a Nagy-korallzátony egyes részein 36 éve nem látott, vastag koralltakaró van. Az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet 87 zátonyra kiterjedő felmérése szerint 2021 augusztusa és 2022 májusa között a zátony felső régiójában és központi területein a keménykorallok átlagos borítása mintegy harmadával nőtt.







Rasszizmus okozta a feketék lakta város vízproblémáit

A Salon híroldal hasábjain jelent meg Areeba Shah cikke, melyben az amerikai Jackson várost sújtó ivóvíz krízisről ír. Meglátása szerint „a rossz infrastruktúra, az éghajlatváltozás és a rasszizmus kombinációja” a fő okozói Jackson jelenlegi helyzetének. Shah megjegyezi, hogy „a rasszista infrastruktúra” milyen szerepet játszik az egyenlőtlen vízellátási rendszerek kialakulásában országszerte. Jackson lakossága 82 százalékban feketékből áll, és a városnak 1997 óta fekete, demokrata párti polgármesterei voltak. Chokwe Antar Lumumba jelenlegi polgármester szerint a vízügyi válság az évtizedek óta elmaradt karbantartások miatt alakult ki. Mississippi állam republikánus vezetése szerint azonban a helyzetért a város a felelős. A republikánus Delbert Hosemann kormányzóhelyettes emlékeztetett: „Kane Ditto kormányzása idején javítási munkálatokat végzett a víz- és csatornarendszeren. Mi történt azóta?" Ditto volt Jackson utolsó fehér polgármestere, aki 1989 és 1997 között töltötte be ezt a tisztséget. Gino Womack, az Operation Good programigazgatója szerint azonban a város azért nem kap támogatást, „mert itt nincsenek fehérek.”





„Az utolsó fehér ember”

Augusztusban jelent meg a pakisztáni származású író, Mohsin Hamid legújabb könyve, mely “Az utolsó fehér ember” címet kapta. A történtet arról szól, hogy Anders, a főhős egyik napra arra ébred, hogy a bőre sötétbarnára változott. Később mindenki bőre megváltozik: a barátnőjéé, a barátaié, végül az egész világról eltűnnek a fehér emberek. Anders először meghökken a változástól, és úgy érzi: valamit elvesztett. Később, ahogy mindenki sötétbőrűvé válik körülötte, ráeszmél, hogy ugyanazok a gondok vannak a világon különböző rasszok nélkül is. Hamid saját elmondása szerint azért írta meg könyvét, hogy tiltakozzon a rassz alapú társadalomszemlélet ellen. Könyve legfőképp üzenet a rasszizmusnak, de a kritikai fajelméletnek és a pozitív diszkriminációnak is. Hamid értekezése szembemegy a BLM mozgalommal, vagy azon feltételezésekkel, hogy a feketéket elhanyagolják az Egyesült Államokban. Ennek ellenére a liberális Guardian faji problémákra kívánta visszavezetni illinois-i Centerville történetét. A város az egyik legszegényebb az Egyesült Államokban, és a közműszolgáltatások is akadoznak. A helyieket megkérdezve az egyikük azt válaszolta: „Ha a fehérek itt lennének, ez nem történt volna meg.” A Guardian cikkét nem mellesleg a Soros-féle Open Society támogatta.









„Nincs szükség még egy fehér emberre!”

A liberális Washington Post egyik olvasója írta meg történetét, melyre elképesztő választ kapott. Az olvasó leírta, hogy cégénél javaslatot tett egy lehetséges új alkalmazottra. Később a vezetőség közölte vele, hogy nem tettek neki ajánlatot. Az indok egyszerű volt: „Nincs szükségünk még egy fehér emberre!” A levélíró hozzáteszi, hogy a jelölt kiválóan képzett volt, több interjúkörön is túljutott, és szinte mindenki egyértelmű favoritja volt. Az olvasó úgy fogalmaz: „Ez nyilvánvalóan illegálisnak tűnik, de a főnököm nemtörődömsége azt sugallja, hogy fogalma sincs arról, hogy ez egy rossz módja az üzletvezetésnek, és szörnyű módja az emberekkel való bánásmódnak.” Az újságtól kapott válasz azonban egyetértett a főnökével. A Washington Post újságírója így reagált: „rengeteg nem diszkriminatív okot el tudok képzelni arra, hogy a munkáltatója miért döntött úgy, hogy nem a legutóbbi jelöltet választja. A főnöke szavaiból például nem derül ki egyértelműen, hogy megveti-e a sokszínűséget, vagy annyira elkötelezett az elképzelés mellett, hogy nem veszi észre, hogy átlép egy határt.”




Nem kell fehér modell

Nigériában úgy döntöttek, hogy a társadalmi képviselet fontos, ezért drasztikus lépésre szánta el magát az afrikai ország. A Nigériai Reklámügynökségek Szövetségének közelmúltbeli döntése kimondja, hogy minden reklámban és marketingkommunikációs anyagban csak nigériai modelleket és szinkronhangokat szabad használni. Steve Babaeko, a nigériai reklámügynökségek szövetségének elnöke szerint egyfajta reneszánszát éli a nigériai büszkeség, és ezt tükröznie kell a reklámszakmának is. Aki külföldi modellt használ, annak 100 000 nairat, azaz körülbelül 240 dollárt kell fizetnie. Míg sokan üdvözölték az intézkedést, egyes kritikusok szerint ez rasszizmus. Ennek több médium is hangot adott, azonban a nigériaiak szerint hamis narratívát kreáltak a bejelentés kapcsán.





Elküldték a leszbikusokat a Pride-ról

Fura jelenet zajlott le a cardiffi Pride-on. A többek közt homoszexuálisoknak is tartott rendezvényről a rendőrség ugyanis elküldött egy leszbikus csoportot, mondván, hogy „megzavarják a rendezvényt.” A leszbikusok “bűne” az volt, hogy tüntettek a transzgender őrület ellen. Olyan transzparenseket tartottak fel, melyen az állt: „A leszbikusok nem szeretik a péniszt!” vagy “A queer nem leszbikus!”. A rendőrök emiatt megkérték őket, hogy távozzanak. A leszbikus aktivista visszakérdezett: „Most komolyan egy leszbikust akar elküldeni a Pride-ról?!” A rendőr csak annyit mondott: „Bármi is legyen, jelenleg, konfliktust okoz.” A transzgender propaganda és a nemváltás népszerűsítése egyre több kritikát kap az Egyesült Királyságban. Legutóbb a “Stonewall” nevű transznemű érdekvédő szervezet akasztotta ki a brit közvéleményt, mikor azt mondták: már kétéves korban meg tudja mondani magáról a gyerek, hogy ő transznemű.