Hűséges olvasóink már jól tudhatják, hogy a környezetvédelmi aktivisták bármeddig képesek elmenni, ha a Föld megmentéséről van szó. Legutóbbi rendbontásuk mellett az étrendjük is gondot okozott a rendőrségnek, ugyanis túl sok vegánt kellett etetni a fogdában.
Mondhatni, önmagát lőtte lábon Yoel Roth, a Twitter korábbi biztonsági igazgatója, amikor Elon Musk szólásszabadsághoz való hozzáállását kritizálta. Érdekes az eset annak tükrében, hogy a volt biztonsági főnök irányítása alatt még a gyermekpornográf tartalmakat is megtűrték a platformon.
A 2020-as amerikai erőszakhullám sok érdekes letartóztatást eredményezett. Ezúttal egy ügyvédet ítéltek el, mert két éve felgyújtott egy rendőrautót.
A Yale és a Harvard kétségtelenül a világ legjobb egyetemei közé tartoznak. Azonban, ha a sokszínűségről és a pozitív diszkrimináció megőrzéséről van szó, még a Legfelsőbb Bírósággal is hajlandóak szembe menni.
E heti PC-szemlénkben olvashatnak még egy fegyverrel őrzött transz mesedélutánról, a „barnácska” csoport kálváriájáról, egy transz hittantanárról és az állami iskoláknak javasolt LMBTQ-könyvekről.
Rajta hát!
A vegán étrend igen nagy gondot jelent a rendőrségnek
Az Essex-i rendőrség kezd kifogyni a vegán ételekből, mert túl sok vegán tüntető ül előzetes letartóztatásban a hatóság fogdájában, a készletek pedig fogyóban vannak. A „Just Stop Oil” csoport aktivistái ugyanis közlekedési káoszt okoztak az M25-ös autópályán. A nem éppen békés tüntetők még egy motoros rendőrt is lelöktek a járművéről, valamint közlekedési táblákat rongáltak meg és takartak el. A rendőröknek külön alakulatot kellett felállítaniuk, hogy a magasban tartózkodó aktivistákat leszedjék az autópálya tábláiról. A rendfenntartók végül tizenhét rendbontót állítottak elő, akik óvadék ellenében sem mehetnek el a börtönből, ezért a fogdából várják tárgyalásukat. Étkeztetésükről a rendőrségnek kell gondoskodnia, ám a szervezetnek egyre nagyobb kihívást jelent a vegán ételek beszerzése.
A szólászabadságot félti a korábbi Twitter-cenzor
Yoel Roth, a Twitter korábbi biztonsági vezetője azzal dicsekedett el, hogy harcol a "veszélyes félretájékoztatás" ellen, és kitiltotta a portálról Donald Trumpot, az Amerikai Egyesült Államok volt elnökét is. A cenzor nemrég arról panaszkodott, hogy az új Twitter-vezér, Elon Musk „korlátok nélküli beszéd” elve tönkreteheti a platformot. Roth a New York Times-ban megjelent cikkében kritizálta a Tesla-tulajdonos újításait és a szólásszabadság melletti kiállását. Szerinte Trump letiltása igenis helyes döntés volt. Mint fogalmazott: „az online fertőtlenítés munkája könyörtelen és megosztó, de szükséges.” Roth képmutatására és kettős mércéjére többen rámutattak a Twitteren. Az egyik felhasználó szóvá tette, hogy amíg Roth hivatalban volt, időről időre gyermekpornográf tartalom is felbukkant a platformon, majd meglepő módon, a lemondása után 48 órával valamennyi ilyen sértő tartalom el is tűnt onnan. Miranda Devine, a New York Post munkatársa is éles kritikával illette a korábbi biztonsági igazgatót, mondván, hogy míg Trump fiókját letiltatta, addig Joe Biden fia, Hunter Biden botrányos ügyeiről szóló híreket igyekezett elhallgattatni. Roth azzal próbált védekezni, hogy a Twitteren nem ő, hanem a hirdetők szabták meg a tartalmakat érintő irányokat és szabályokat, mivel tőlük folyik be a bevételek 90 százaléka. Roth úgy véli, Musk ezzel a régi módszerrel kíván szakítani, melynek következtében veszélybe kerülhet az a szólásszabadság, amelynek éppen ő próbált határt szabni azáltal, hogy letiltotta azokat a véleményeket, amelyek nem feleltek meg a politikai korrektség követelményének.
Fegyveres Antifa-tagok őrizték a transz mesedélutánt
Alex Stein egy politikai „provokátor” az Egyesült Államokban, aki sajátos stílusban foglalkozik a közügyekkel. Legutóbb a Texas állambeli Denton városába látogatott el, ahol az egyik könyvesboltban „transznemű mesedélutánt” tartottak. A gyermekeknek szánt rendezvény azért volt kivételesen is abszurd, mert felfegyverzett Antifa-tagok „védték a rendbontástól”. A könyvesbolt ígéretének megfelelően három gyermekkönyvet olvastak fel a nemi identitásról, a valahova tartozásról és a barátságról, valamint a sokszínűségről. Alex Stein szembeszállt az ott tartózkodókkal, és kigúnyolta a gyerekeknek szóló transznemű mesemondó rendezvény előtt fegyvert tartó Antifa-tagokat. „Ezek az igazi gyávák, maszkjaik és a kis fegyverecskéik mögé rejtőznek” - olvasott be az őrt állóknak Stein.
Ügyvéd dobott Molotov-koktélt a rendőrökre
Összesen tizenöt hónap börtönbüntetésre ítélték azt a volt ügyvédet, aki Molotov-koktélt dobott egy rendőrségi járműre a Black Lives Matter tüntetések során. A 34 éves Urooj Rahman még 2020-ban, New Yorkban robbantott fel egy üresen álló rendőrautót. Az ügyvéd ellen 2020 júniusában emeltek vádat – a 36 éves Colinford Mattisszel együtt – hét szövetségi vádpontban. Különösen érdekes az eset, hiszen az ügyvédpáros igen kiváltságos helyzetűnek nevezhető, őket egészen biztosan nem nyomta el a fehér felsőbbrendűség. Az illetők ugyanis rangos iskolákba jártak: Rahman a Fordham jogi karán végzett, Mattis pedig a Princeton Egyetem után a New York-i Egyetem jogi karát is elvégezte. A pakisztáni bevándorló, Rahman ügyvédként dolgozott a Bronx Legal Servicesnél, ahol kilakoltatással fenyegetett bérlőket képviselt. Az egyébként fekete bőrű Mattis pedig New York egyik legimpozánsabb keleti részén nőtt fel, valamint tagja volt a helyi közösségi tanácsnak is.
Ragaszkodik a pozitív diszkriminációhoz a Yale és a Harvard
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság az egyenlőség jegyében a pozitív diszkrimináció eltörlését fontolgatja, ebbe azonban a Yale és a Harvard jogi kara nem képes belenyugodni. Nemrég bejelentették, hogy kilépnek a US News & World Report által készített rangsorolásból. Céljuk ezzel az, hogy csökkentsék a tesztpontszámok és a tanulmányi átlagok súlyát, ezzel biztosítva kiskaput a „sokszínűség” megőrzésére – magyarul arra, hogy szinte bárkit felvehessenek a világ legrangosabb egyetemeire tudásra és tehetségre tekintet nélkül. Ezek az intézmények még a saját imidzsüket is hajlandóak feladni annak érdekében, hogy a sokszínűség biztosított legyen. Az erőltetett diverzitás kérdését azért tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság, mert október 31-én meghallgatást tartott két olyan ügyben, amelyek az egyetemi felvételi eljárásban alkalmazott pozitív diszkriminációt támadják. A Diákok a Tisztességes Felvételiért (SFFA) szervezet által indított ügyek a Harvard Egyetem, illetve az Észak-Karolinai Egyetem ellen irányulnak, és 2014-ben kerültek a szövetségi bíróság elé. Az SFFA azt állítja, hogy a Harvard pozitív diszkriminációs felvételi előírásai miatt a legtöbbet az ázsiai-amerikai diákok szenvednek. A szervezet szerint a fehér, fekete vagy spanyolajkú hallgatókkal azonos képzettségű ázsiai-amerikai hallgatók kisebb valószínűséggel kapnak felvételt csak azért, mert ők nem eléggé számítanak kisebbségnek. Az Észak-Karolinai Egyetem ellen indított perben azt állítják, hogy az egyetem pozitív diszkriminációs intézkedéseket alkalmazott a sokszínű hallgatói létszám megteremtésére, holott nem is lett volna szükség a beavatkozásra.