Előzmények

Az Európai Bizottság 2020 decemberében tette közzé az európai demokráciáról szóló cselekvési tervét (EDAP), amely a tagállami demokráciákat szándékozik erősíteni, a politikai kampányba, médiaviszonyokba történő beavatkozással.

Ennek részeként 2021 november előterjesztésre került a Transzparencia és Demokrácia-csomag, amely egyrészt egy új jogalkotást, illetve már létező uniós jogszabályok módosítását tartalmazza.

A csomag három legfontosabb javaslata: a politikai reklámokra vonatkozó rendelettervezet, a mobilis választópolgárok helyhatósági és EP választáson történő részvételére vonatkozó irányelvtervezet(ek), valamint az újságírókkal szemben indított stratégiai perekkel kapcsolatos irányelvjavaslat.

Ezen túlmenően, bár nem a csomag részeként terjesztette elő őket a Bizottság, szorosan kötődik annak céljaihoz az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendelettervezet (European Media Freedom Act, EMFA), valamint az európai választási rendszer reformjának javaslata. Elfogadásra került és 2024 februárjától alkalmazandó a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA).

Ezek együttesen egy olyan brüsszeli támadás részei, amelyek célpontja sokszor deklaráltan Hazánk, illetve az EU föderalizálását szolgálja.

A benyújtott javaslatok nem közvetlenül kívánnak belenyúlni a tagállami választásokba, de igyekeznek úgy átalakítani a pályát, hogy a nekik kedvező irányba lejtsen, például a politikai hirdetések eddigi szabályainak, a közmédia viszonyainak átalakításával, valamint az újságírók érinthetetlenné tételével.

A digitális szektor szabályozása

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA) tavaly november 16-án lépett hatályba, legtöbb rendelkezésének alkalmazását 2024. február 17-én kell megkezdeni. A pozitív változtatások közé sorolható, hogy ez, illetve a EMFA egyes rendelkezései a tagállamok számára teremtenének keretet arra, hogy az eddig a szabályozatlanság miatt nehezen kontrolálható online óriásplatformok és technológiai vállalatok önkényével szemben felléphessenek. 

A tagállami hatóságok számára egyszerűsödik a jogellenes tartalmak eltávolítása, az információkérés. Kötelezővé tenne egy panaszkezelési rendszer létrehozását ezen szolgáltatók számára, ahol a szolgáltatás igénybe vevői panaszt tehetnek az önkényes tartalomeltávolítások kapcsán, és lehetőséget kell teremteni vitarendezési eljárás lefolytatására is. Az EMFA a regisztrált médiaszolgáltatók számára biztosít plusz védelmet a tartalmaik rendszeres eltávolítása ellen. 

Politikai reklámokra vonatkozó szabályozás

A Tanács 2022. december 6-án fogadta el általános megközelítését. A cseh elnökség radikális álláspontot képviselt a kérdésben, javaslatuk alapján a szolgáltatókra háruló terhek miatt jelentősen megnehezült volna a politikai magánvélemény kifejezése. Az Európai Parlament 2023. február 2-án fogadta el első olvasatban saját álláspontját, amely számos ponton lényegesen és (egy kivétellel) negatív irányba eltér a bizottsági javaslattól. A Javaslat megvitatása háromoldali tárgyalásokon folytatódik (trilógus), egyelőre nem ismert, hogy a három eltérő álláspont (Bizottság javaslata, Tanács és Parlament) közül mely elemek kerülnek be a végső dokumentumba. Deklarált cél, hogy a rendelet már alkalmazható legyen a 2024-es EP-választáson, ugyanakkor ennek realitása kétséges.

A politikai reklámokkal kapcsolatos tervezet, bár a nagyobb átláthatóság érdekében nyújtották be a javaslatot, több potenciális veszélyt is rejt magában. Szemben az eddigi szabályozással, a kampányidőszakon kívül is alkalmazni kéne, így szinte teljesen kiüresítené a magyar jogalkotást ennek vonatkozásában. Így a gyakorlatban olyan választással kapcsolatos kérdésben csorbítaná az ország szuverenitását, gazdasági érdekekre hivatkozva, amelyek a Szerződések szerint kizárólag tagállami hatáskörbe tartoznak.

Kiterjesztené a politikai reklám fogalmát úgy, hogy annak közzétevői nemcsak a politikai szereplők lennének, hanem civil szervezetek, véleményvezérek, a kormány tájékoztató tevékenysége is ez alá tartozna. A politikai magánvélemény kinyilvánítását nagyon komoly korlátok közé szorítaná, egyes megoldásokban szinte teljesen el is lehetetlenítené. Olyannyira, hogy egyes javaslatok szerint pl. egy politikai tartalmú magánnyilatkozat retweetje vagy Facebookos továbbosztása is politikai reklámnak minősülne. Kivételt egyedül az újságírók képeznek, de csak akkor, ha nem kapnak külön fizetséget a megszólalásért.

Az Európai Parlament módosító javaslatai alapján már nem lenne szükség a 2022-es dollárbaloldali finanszírozási trükkre a külföldi beavatkozáshoz: külföldi szereplők most már közvetlenül rendelhetnének politikai reklámokat a célországban.

Az újságírókkal szembeni stratégiai perek

A Bizottság 2021. szeptember 16-án ajánlást jelentett be, amelynek témája az újságírók és más médiaszakemberek védelmének, biztonságának és szerepvállalásának biztosítása az Európai Unióban.[1] Fontos megjegyezni, hogy az ajánlás, mint olyan, nem kötelező erejű, csak az azt kibocsátó szerv álláspontját tükrözi, nem jogalkotási eszköz. A Demokrácia-csomag részeként meghozott intézkedés az újságírókkal szemben indított visszaélésszerű perekkel kapcsolatos irányelv javaslata volt, amelyet 2022. április 27-én tett közzé a Bizottság.[2]

A javaslat a rendes jogalkotási eljárás első olvasati szakaszában jár, jelenleg a Tanács előtt van. A legutóbbi fejlemények: a LIBE Bizottság 2022. október 25-én, a Kulturális és Oktatási Bizottság 2022. december 12-én nyújtott be véleményt.[3] 2022. december 15-én megtörtént a javaslatnak a Parlamentben bejelentett társbizottságok elé utalása. A javaslat indokolásában több más ország (pl. Lengyelország) mellett Magyarország is a negatív példák között kerül említésre.

Az újságírókkal szembeni stratégiai perekről szóló javaslat az olyan polgári jogi eljárásokkal szemben véd, amelyeket az érintett közéleti részvétel kapcsán indítanak, részben vagy egészben megalapozatlanok, és fő céljuk a közéleti részvétel megakadályozása. 

Lehetővé tenné harmadik fél beavatkozását a stratégiai per által érintett személy oldalán, elsősorban jogvédő NGO-k számára. Megteremti annak lehetőségét is, hogy az eljáró bíróság saját hatáskörében a felperest biztosíték nyújtására kötelezhesse az eljárási költségek vagy az eljárási költségek és a kártérítés fedezeteként.

Az irányelvjavaslat lehetőséget kíván teremteni arra, hogy a bíróságok az eljárás korai szakaszában megszüntethessék azt teljesen vagy részlegesen, amennyiben az nyilvánvalóan megalapozatlan.  Ebben az esetben a bizonyítási teher azzal kapcsolatban, hogy az alapeljárás nem nyilvánvalóan megalapozatlan, az eljárást megindító felperest terheli. 

Vélhetően jelentősen nehezebbé válna az újságírókkal szembeni jogos igények érvényesítése is, hiszen kizárólag a bíróság döntene arról, visszaélésszerű-e egy per. Nemzetközi NGO-k például már ilyennek minősítették a Dezső András elleni azon pert, ami azért indult, mert egy Svédországból Hazánkba települt személyről érzékeny (bűnügyi) személyes adatokat tett közzé.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály (EMFA)

A rendeletjavaslatot 2022. szeptember 16-án tette közzé az Európai Bizottság. A javaslat jelenleg bizottsági szakaszban van, arra vár, hogy az Kulturális és Oktatási Bizottság véleményezze azt, amit követően a Parlament egyszerű többséggel szavaz. A Parlament ekkor első olvasatban módosításokat is fűzhet a javaslathoz, míg a Tanács csak általános megközelítést fogadhat el, amely orientálja a Parlamentet a módosításai kidolgozásában. Ezt követően első olvasatban trilógus indul a jogalkotás három szereplője között, megállapodás esetén pedig a konszenzusos szöveget elfogadják és az kihirdetést követően hatályba lép.

Az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály javaslata az újságírók szabadságát próbálja elsősorban védeni, olyan abszurd módon, hogy nemcsak az állami befolyástól védi őket, de még az adott médiatermék tulajdonosai se szólhatnának bele az általuk írtakba.

A híreket előállító médiaszolgáltatók általuk megfelelőnek ítélt intézkedéseket foganatosítanak az egyes szerkesztői döntések függetlenségének biztosítása érdekében, amelyek garantálják, hogy a szerkesztők szabadon hozhassanak egyéni döntéseket, valamint nyilvánosságra hozzák a médiaszolgáltatókban részesedéssel rendelkező feleket érintő tényleges vagy potenciális összeférhetetlenséget.

Potenciálisan veszélyt jelent az, hogy a médiakoncentrációk tagállami értékelését írja elő, amely kapcsán a felállítandó Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület (gyakorlatilag egy európai szintű médiatanács) is véleményt nyilváníthat. Ez a szerv döntései alapvetően nem rendelkeznek kötelező jogi erővel, de „soft” módon mégis használható nyomásgyakorlásra, ha a hazánkat rendszeresen kritizáló, tendenciózus és egyoldalú jelentések részévé teszik, mint az tapasztalhattuk az uniós pénzek kapcsán folyó vita, illetve az évek óta a jobboldali civil szervezetek érdemi meghallgatása nélkül összeállított jogállamisági jelentések esetén is. 

A javaslat jelentősen korlátozná az állami hirdetések megrendelését is, amelyet különféle feltételekhez kötne. Az egyéni döntésekkel szemben az érintett médiaszolgáltatók nemcsak bírósághoz fordulhatnak, hanem fellebbezhetnének is egy független felettes szervnél, amely szükségessé tenné egy ilyen felállítását az NMHH felett. Ez, szemben az eddig jól működő magyar közigazgatási bíráskodással, feleslegesen terhelné a magyar közigazgatást.

Az európai választási törvény reformja

Az Európai Parlament 2022. május 3-ai plenáris ülésén 331 szavazattal 257 ellenében, 52 tartózkodás mellett elfogadta a Parlament alkotmányügyi szakbizottsága által készített állásfoglalást az EP választási rendszer átalakításáról.

Az európai választási törvény aktualizálása különleges döntéshozatali eljárás tárgyát képezi, a javaslatot az EUMSz. 233. cikke értelmében az Európai Parlament készíti elő. A Tanács módosíthatja a javaslatot, majd a Parlament jóváhagyását követően egyhangúlag el kell fogadnia a szöveget. Ezek a rendelkezések azt követően lépnek hatályba, hogy azokat az összes tagállami törvényhozása saját alkotmányos követelményeinek megfelelően jóváhagyta. A rendelkezések a Tanács Főtitkárságához beérkezett utolsó értesítést követő napon lépnek hatályba. A jogalkotási állásfoglalás javasolja, hogy még a 2024-es európai választások előtt kerüljön sor a választási eljárás megreformálására.

A képviselők egy EU-s szintű választókerület létrehozását javasolják a nemzeti vagy regionális választókerületekben megválasztott képviselők melletti 28 képviselő megválasztására. Az uniós szintű választókerületekben a listák élén az egyes politikai családoknak a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltjei állnának.

Az EP javaslatának egyik legfontosabb eleme a transznacionális listák felállításának biztosítása a 2024-ben esedékes európai parlamenti választásokra. A javaslat azt is kimondja, hogy a vezető jelöltek minden tagállamban indulhatnak az uniós szintű listákon, így a választók az általuk preferált bizottsági elnökjelöltre szavazhatnak. Ez a gyakorlatban az egyszer már csúfosan megbukott csúcsjelölti rendszer visszavezetését jelentené.

A közös választási nap meghatározása a képviselők szerint harmonizáltabbá tenné az uniós választásokat Európa-szerte. Ezért azt javasolják, hogy az európai választások napjának egységesen május 9-ét jelöljék meg. Javasolták egy Európai Választási Hatóság létrehozását az európai választásokkal kapcsolatos információk koordinálására, a folyamat felügyeletére és az új szabályok betartásának biztosítására.

Az állásfoglalás javasolja a Szerződések reformját annak érdekében, hogy a Parlament megalakulása és a Bizottság megválasztása közötti időszakban ne legyen összeférhetetlen az Európai Bizottság tagjának tisztsége az európai parlamenti képviselői tisztséggel.

A javaslat számos föderalista javaslatot tartalmaz, azonban az egyik legkönnyebben kivédhető: elfogadásához egyhangúságra van szükség a Tanácsban, és hatálybalépéséhez a tagállami törvényhozásoknak is jóvá kell azt hagynia

 
[1] https://digital-strategy.ec.europa.eu/en/library/recommendation-protection-safety-and-empowerment-journalists
[2] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52022PC0177
[3] Procedure File: 2022/0117(COD) | Legislative Observatory | European Parliament (europa.eu)