A balliberális LMBTQAPI+-érzékenyítésben mindig van lejjebb, és a felszabadításmánia mára elérkezett az eddigi folyamatokból logikusan következő újabb lépcsőfokához, a pedofíliához. Az ezzel kapcsolatos agitációt az egykori SZDSZ alapító Kőszeg Ferenc vállalta magára, a magyarok azonban már többször és félreérthetetlenül kifejezték: eddig, és ne tovább, el a kezekkel a gyermekeinktől! 

Az Alapjogokért Központ évekkel ezelőtt jó előre figyelmeztetett arra a veszélyre, amelyet most a Helsinki Bizottság alapítójának szavai idéztek meg. Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a pedofilmosdatás semmilyen körülmények között nem elfogadható, és a történtek igazolják a választópolgárok tavalyi népszavazáson soha nem látott egységben kifejezett akaratát, amely szerint a gyermekeinket meg kell védeni a genderőrülettől.

Az SZDSZ alapítója – aki a tavalyi választás előtt egyre-másra közölte a dollárbaloldal külföldi támogatói által kiválasztott közös ellenzéki miniszterelnökjelöltet támogató írásait – nemcsak tolerálhatónak nevezte a pedofíliát, hanem azt is hozzátette, hogy szerinte nem az a baj, ha valaki pedofil kapcsolatot létesít, hanem az, ha ez nyilvánosságra kerül. Érdemes felidézni, hogy ezt az embert a baloldal kormányzása idején „az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként” méltónak találta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjére. Sok magyar szülővel együtt – de Kőszeg Ferenc véleményével szöges ellentétben – úgy gondoljuk, hogy a pedofília és a pedofil cselekmények soha nem tartozhatnak hozzá a gyermekeink életéhez, és ezektől minden létező eszközzel, akár hatósági fellépés segítségével is meg kell védenünk őket.

Magyarország nem genderpropagandistáknak való vidék, itt egyetlen felnőttnek sincs, és nem is lehet „joga” kisgyermekeket szexuális játékszerként használni! Márciusi közvélemény-kutatásunk eredménye is ezt támasztja alá, hiszen a válaszadók elsöprő hányada kiállt a jelenlegi gyermekvédelmi szabályozás mellett, sőt, a többség már ekkor is azt gondolta, hogy szükséges a törvény további szigorítása.

Nyugat-Európában már a ’68-as kultúrmarxista lázadók zászlajukra tűzték a pedofilok „szexuális felszabadítását”, és emellett olyan politikusok álltak ki, mint Daniel Cohn-Bendit, aki 2014-ig az Európai Parlament zöld frakciójának társelnöke volt, de az utóbbi években is vakbuzgón támadta a magyar kormányt. Hazánkban az elmúlt években ellenzéki lapok – így a Magyar Narancs és a HVG hasábjain – folyt az érzékenyítés. Az pedig, hogy a hazai balliberális oldalon most is vannak szereplők – mint Sorosék blogja, a 444 vagy Szunyogh Szabolcs–, akik támogatásukról biztosítják a sokak által méltán elfeledett egykori baloldali országgyűlési képviselőt, csak őket minősíti, egyben figyelmeztetés a jóérzésű magyaroknak, hogy ezt a politikai oldalt többé nem szabad a hatalom közelébe engedni.