„Európa jelenleg fejjel rohan a szakadék felé, és nem igazán látszik, hol van az a pont, ahol visszafordulhatna” –Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az EU politikájának jelenlegi irányvonalát. Az elmúlt időszakban azonban több olyan közvéleménykutatás is készült, amelyek rávilágítottak arra, hogy az egyes európai országok választói merőben eltérően ítélik meg az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, mint a liberális mainstream elit vagy a múlt héten évértékelőt tartó, az EU-s szankcióspolitika mellett kiálló Ursula von der Leyen.
A Termometro Politico által készített közvélemény-kutatás szerint az olaszok többsége (51,1 százaléka) azonnal eltörölné a szankciókat. Ezzel szemben 44 százalékuk támogatja csak azok fenntartását. Görögországban az Eurofound készített egy felmérést, miszerint a válaszadók 40 százaléka nem ért egyet a szankciókkal és mindössze 29 százalékuk volt elégedett az Európai Unió politikájával.
Németországban a megkérdezettek fele vélekedett úgy, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók nem hatékonyak. Ezzel összefüggésben 47 százalékuk vélte úgy, hogy Németországnak többet ártanak a bevezetett szankciók, mint Oroszországnak. A válaszadók további 36 százaléka szerint nagyjából ugyanolyan mértékben ártalmasak a szankciók a német gazdaságra nézve, mint az oroszra.
A De Stemming által végzett közvélemény-kutatás szerint egy évvel ezelőtt az egészségügy volt a fő téma (40 százalék) a flamandok körében, mára azonban az első helyet az energia vette át (24 százalék). A szankciók kapcsán megosztott a flamand társadalom, hiszen csak 50 százaléka támogatja a szankciókat. Ez nem meglepő, hiszen az áremelkedések komoly fejfájást okoznak számukra is.
A BFMTV csatorna kutatása alapján tízből hét francia hatástalannak tartja az oroszellenes szankciók bevezetését. A válaszadók 27 százaléka azt mondta, hogy a franciák anyagi helyzete fontosabb, mint Ukrajna támogatása és az Oroszország elleni szankciók.
A jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az osztrákok 40 százaléka nem támogatja az Oroszország ellen hozott európai intézkedéseket. A felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka vélekedett úgy, hogy a szankciók negatívan érintik az osztrák állampolgárokat.
A Demostat kutatóközpont felmérése szerint a szerbek 80 százaléka ellenzi, hogy Szerbia szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben. A kutatás kitért az Uniós tagságra is. Ezzel kapcsolatban a válaszadók 51 százaléka nemmel voksolna egy esetleges EU tagságról szóló népszavazáson, míg a referendumon alig 34 százalék szavazna igennSzázadvégA Századvég augusztusi felmérése alapján a magyar közvélemény elutasítja az orosz-ukrán konfliktus nyomán bevezetett szankciók túlnyomó többségét és a béke pártján áll. Mindez jól kirajzolódik a fegyvervásárlás és katonai kiképzés témája kapcsán, ugyanis nagyon magas, mintegy 81 százalékos annak az elutasítottsága, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, illetve hasonló arányban mondtak nemet a megkérdezettek az ukrán katonák EU-s segítséggel történő kiképzésére (77 százalék) is. A magyarok többsége szintén elutasítja az orosz energiára, turizmusra vagy épp pénzügyi rendszerekre kivetett szankciókat. Egyedül az orosz oligarchák vagyonát érintő szankciók vonatkozásában támogató a hazai közvélemény, 57 százaléka a megkérdezetteknek egyetértett vele, míg 37 százalék utasította el.
A nyugat-európai kormányok többre becsülik az üres ideológiai tételeket, mint saját választóik érdekeit. Demokratikus keretek között ez a hozzáállás sokáig nem tartható, a liberális mintaállamnak aposztrofált Svédországban máris győzött a jobboldal. Olaszországban szeptember végén parlamenti választás lesz, amely jobboldali győzelemmel is zárulhat. Mindez jól mutatja, hogy a választókkal szemben nem lehet sokáig politizálni: a mainstream liberális eliteknek a legnagyobb ellenfele nem Oroszország, hanem a valóság.