Összefoglaló
Májusban indult útjára az Európa jövőjéről szóló konferencia. A vitasorozat keretében az európai polgárok kifejthetik véleményüket az Európai Unió (EU) jövőjéről, az Unió előtt álló kihívásokról, az uniós intézmények és a tagállamok jövőbeni szerepéről. A Konferencia a három uniós intézmény, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács közös szervezésében kilenc, előre meghatározott témakör mentén zajlik. A témakörök között megtalálhatók az EU előtt álló főbb kihívások, így a környezetvédelem, a digitalizáció kérdése, az Unió globális politikában betöltött szerepe vagy az európai demokrácia állapota. Magyarország szempontjából kiemelten fontosak a migrációval és a jogállamisággal kapcsolatos kérdések. A Konferencia résztvevői az erre a célra létrehozott internetes felületen, a rendezvénysorozat keretében megrendezett eseményeken, valamint európai és nemzeti vitacsoportok keretében is kifejthetik majd álláspontjukat.
Az EU jövőjéről szóló vita a föderalista és a nemzetállami álláspont közötti vita is egyben. Az elmúlt évtized európai uniós válságkezelésének – Eurozóna-válság, migrációs válság, koronavírus-válság – kudarcai nyilvánvalóvá tették, hogy az uniós döntéshozatal megreformálásra szorul. Az az Unió vezetőinek eddigi megnyilatkozásaiból, valamint az eddig született uniós dokumentumokból nyilvánvalóvá vált, hogy a Konferencia kiinduló álláspontja már eleve elfogult: az uniós intézmények – Európai Parlament, Európai Bizottság – föderalista álláspontot képviselnek és az Európai Egyesült Államok létrehozásában látják a megoldást az EU problémáira.
Magyarország ebben a vitában azt képviseli, hogy az Európai Unió csak akkor lehet erős, ha stabil nemzetállamok alkotják. Az EU-nak vissza kell térnie a szerződésekben rögzített hatásköri megosztáshoz és a Bizottságnak fel kell hagynia a lopakodó hatáskörelvonás és a nemzeti érdekeikért kiálló tagállamok politikai-ideológiai megbélyegzésének gyakorlatával. Meg kell fékezni a politikai NGO-k uniós döntéshozatalra gyakorolt túlzott befolyását is. Az Európai Parlament szerepe szintén felülvizsgálatra szorul: míg Brüsszelben összeurópai pártlistákban látják a jövőt, melyek még távolabb vinnék az EP működését az uniós polgároktól, addig hazánk ezzel ellentétes irányba, a nemzeti parlamentek megerősítése felé mozdulna el. Meg kell erősíteni a nemzeti intézmények szerepét az Európai Bíróság működésének ellenőrzésében is.
Magyarország álláspontja szerint az EU jövője csak akkor biztosított, ha az gazdasági eredményeken nyugszik. Az Unió globális gazdasági térvesztését meg kell állítani és ehhez első lépésként az unió politikájának középpontjába a gazdasági kérdéseket kell helyezni. A gazdasági kihívások mellett a jövőben továbbra is a migráció és – mint a koronavírus-járvány rámutatott – az ennek nyomán járó járványok megállítása jelenti majd az EU előtt álló legnagyobb feladatot. Ennek során kulcsfontosságú szerep hárul majd az EU-val szomszédos, a migrációs útvonalak mentén fekvő országokra, melyek számára akár az uniós tagság lehetőségét is fel kell kínálni.
