Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján szóltalt fel. Beszédében felhívta a figyelmet a fegyelmezett költségvetési politikára, aminek köszönhetően – szemben az európai trendekkel – a választási évben is csökkent a magyar költségvetés hiánya.

Az energetika kapcsán a miniszterelnök kiemelte: A brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat, erre reagálva a kormány miniszteri szintre emelte az energetika kérdését. Mindez jelentős szakpolitikai javulást idézett elő. 

Az orosz és európai gazdasági kapcsolatok háború utáni restaurációja kívánatos volna, de nem fog bekövetkezni – jelentette ki. A háború során Európa hatalmi szerkezete jelentősen megváltozott, az olcsó orosz energia és a német, francia ipar együttműködését elvágták. Ennek eredményeként az egyik függést lassan, de biztosan egy másik váltja fel. 

Ukrajnát az Európai Unió, az IMF és az Amerikai Egyesült Államok finanszírozza, mindez jelentős összegeket emészt fel. Ha a magyar kormány nem figyel, akkor még a hazánknak jogosan járó támogatások egy részét is Ukrajnának juttatnák – folytatta. 

A geopolitikai kérdések után a hazai gazdaság került a miniszterelnök beszédének fókuszába. A sikeres gazdaságfejlesztésnek köszönhetően Magyarországnak a következő 1-2 évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ennek biztosítása során a belső tartalékok mozgósítására kell helyezni a hangsúlyt. A kormányfő kiemelte, a munkaerő biztosítását elsősorban a magyar tartalékokból kell fedezni. Orbán Viktor szavaival élve: „Nekünk nem magyarországi gazdaságunk van, hanem magyar gazdaságunk.” Ide sorolta a külhoni magyarságot is, ennek köszönhetően Magyarországnak regionális összefüggésben is vannak tartalékai. Nem szabad megengedni, hogy külföldieket hozzanak be a magyar munkaerő helyett, „a munkahelyek elsősorban a magyaroké” – fogalmazott a miniszterelnök. 

A kormányfő ígéretet tett arra, hogy az adószintet a kabinet alacsonyan fogja tartani. Orbán Viktor meglátása szerint az adóbeszedés hatékonyságát kell javítani, nem pedig újakat kivetni. A kormányfő a globális minimumadó kapcsán elmondta, hogy a kormány elérte a helyi iparűzési adót be lehet majd számítani, így a magyar vállalkozások számára nem jelent többletadót. 

A felsőoktatás továbbra is a legfontosabb gazdasági, gazdaságfejlesztési ügy, ebből fakadóan az egyetemeket össze kell kötni a gazdasági szereplőkkel – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Az Európai Unió azonban elvette az alapítványi forma versenyképességét az egyetemektől. Ezt a kormány nem hagyja, ha kell, akkor az Európai Unió helyett is ki fogja fizetni az Erasmust és más, hasonló programokat. „Nem fogjuk engedni, hogy a magyar egyetemek (…) csorbát szenvedjenek” – fogalmazott. 

A hazai gazdaságfejlesztés kapcsán a kormányfő elmondta: kiemelkedő szakmunkásai, informatikusai, vállalkozói és mérnökei vannak az országnak – ezért szükséges az ipari fókusz. Ehhez azonban energia kell, melyet elő kell állítani. Ebből fakadóan a következő két év legfontosabb politikája az energiakapacitások létrehozása. „Gázerőműveket fogunk építeni, kettőt-hármat, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat” – mondta.  

Az akkugyár-vita kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: Magyarország még szigorúbb biztonsági szabályokat követel meg, mint Németország a hasonló beruházások esetében. Kifejtette: hazánkban 300 ezer család él a járműiparból, amely ágazatban jelenleg egy technológiaváltás zajlik, hiszen az EU döntése szerint 2035 után nem lehet benzines és dízel autókat gyártani majd.

Orbán Viktor rámutatott, hogy Magyarország termelési rekordokat ért el 2022-ben. A sikerek közt említette, hogy a magyar autóipar átlépte a 10 ezer milliárd forintos plafont a termelésben. Az elektronikai szektor 10 ezermilliárd forint fölé került. Az élelmiszeripar tavaly jutott először 6 ezer milliárd értékű termelés fölé. A kormányfő szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a fundamentumok erősek, van vállalkozói kedv, „Van szufla a magyar gazdaságban.” 

A szankciókat megvétozza a magyar kormány, ha az az ország érdekeit sérti – jelentette ki. A miniszterelnök zárásként leszögezte, hogy a kormány a rezsicsökkentet árakat továbbra is finanszírozza, a KKV-kat támogatja, a beruházások ösztönzése is marad, azonban az inflációt le fogják törni.