Vezetői összefoglaló:
- 1989 és 1991 között fokozatosan nyertük vissza szuverenitásunkat
- Mindez számtalan átmeneti és ideiglenes megoldást hozott, ilyen volt az 1989-es alkotmányrevízió is
- A „láthatatlan alkotmány”-koncepcióval az Alkotmánybíróság „kvázi-alkotmányozó” lett, a megosztott Országgyűlés helyett
- A kilencvenes évek második felében komoly verseny volt a népszuverenitás képviseleti és közvetett formája között
- Az ezredfordulóra két ellentétes szuverenitásfelfogás rajzolódott ki
- Az uniós csatlakozástól fogva fokozatosan kidomborodott a jobboldal nemzeti önrendelkezéshez ragaszkodó alapállása
- A nyolcéves balliberális kormányzás végére jogállami, gazdasági és társadalmi válság alakult ki, leszűkült az állami mozgástér
- 2010-ben a kétharmados parlamenti többség lehetőséget adott egy új, értéktelített, szuverenista Alaptörvény elfogadására
- Az új alkotmány a XXI. századi szuverenitáskérdésekre is hatásos, közösségelvű válaszokat adott
- 2011-től egyre inkább az Európai Unió jövőjéről szóló viták középpontjába került Magyarország
- A bevándorlási válság kezelése csak fokozta hazánk szuverenista alapállását
Kattintson a "LETÖLTÖM" gombra a pdf letöltéséhez.