A klasszikus állami szuverenitást napjainkban – eurokrata megfogalmazással élve – számos „kihívás” éri.
Az alapvető tendenciák arra mutatnak, hogy a különböző jogi, politikai, ideológiai és technológiai folyamatok lassan felőrlik az állami (fő)hatalomgyakorlás magját, hogy a társadalomszervezés a jövőben egy másik, transznacionális vagy virtuális entitás szintjén és kezében összpontosulhasson. Mivel a magyarság megmaradásának most már több, mint ezer esztendeje az államiság adja az alapját, az említett tendencia a szó szoros értelemben sorskérdés a mi szempontunkból.
Az Alapjogokért Központ 2019 őszén induló, „Kié a hatalom?” c. kutatási projektjének célja tehát az, hogy itt, helyben, 2019-ben, Magyarországon, illetve az Európai Unióban választ adjunk néhány húsbavágó kérdésre. Ezen kérdések közül talán a legfontosabb, hogy hol van ma a főhatalom? Kik gyakorolják a hatalmat, kik és hol döntenek a magyar emberek életét meghatározó legfontosabb ügyekben? Hogyan alakulnak át a hatalomgyakorlás gócpontjai a korunkat meghatározó technológiai változásokkal?
A kutatás során az alábbi csomópontokat tekintjük majd át:
- A szuverenitásfogalom történeti ki- és átalakulása
- Az állami szuverenitást érő támadások eredője a posztmodern korban: transznacionális szerveződések vs. helyhez kötött entitások (multikulti vs. nemzeti, föderalista vs. szuverenista, globalizmus vs. lokalizmus), illetve e szembenállás „ideológiai háttere” (posztmodern progresszió vs. illiberális keresztény szabdaság/konzervativizmus);
Veszélyek:
- Globális alkotmányjog/emberi jogi fundamentalizmus/nemzetközi szerveződések vs. nemzeti/alkotmányos identitás, állami szuverenitás;
- Transznacionális pénzügyi, gazdasági elitek és szervezeteik vs. gazdasági szuverenitás;
- Felemelkedő IT-óriások, adatintegrátorok „digitális szuverenitása” vs. az állam informatikai szuverenitása (kiberbiztonság, geopolitikai aspektusok);
- Magyar alkotmányos szuverenitás kialakulása ’90 óta, az Alaptörvény struktúrája, mechanizmusai a XXI. század elején, a fent kifejtett veszélyekre milyen a most rendelkezésre álló jogi-politikai eszköztár
- A küszöbön álló legakutabb kihívásra, a digitális óriások vetélkedő kvázi szuverenitására adható állami válaszok.
Donald Trump úgy vélte, egy ország határok nélkül nem is ország. Egy állam szuverenitás nélkül pedig értelemszerűen nem is állam.