Egy évvel meghosszabbítja a tagállamok önkéntes 15%-os gázkereslet-csökkentési célját. A rendelet önkéntes célt tűz ki a tagállamok számára, hogy 2023. április 1. és 2024. március 31. között 15%-kal csökkentsék földgázfogyasztásukat a 2017. április 1. és 2022. március 31. közötti időszak átlagos fogyasztásához képest. A rendelet emellett fenntartja annak lehetőségét, hogy a Tanács az ellátás biztonsága érdekében „uniós riasztást” adjon ki, amely esetben a gázkereslet csökkentése kötelezővé válik.
Az Európai Bizottság újabb veszélyes javaslatára Magyarország Lengyelországgal karöltve nemmel szavazott, ugyanis a javaslat amellett, hogy észszerűtlen, a problémát sem oldja meg, sőt az áremelkedés veszélyét hozza magával, ellátásbiztonsági veszélyt rejt és gazdasági visszaesést okozhat. Míg a korábbi javaslat egy téli időszakra vonatkozott, amikor az ipari mellett a lakossági felhasználás is bővül a fűtés miatt, így könnyebb volt a csökkentés, nyáron nehezebb elérni ezt a célt alacsonyabb összfogyasztás mellett. A javaslat szerint az ipar földgázfelhasználását mesterségesen csökkenteni kell, amelyben fennáll a gazdaság visszaesésének kockázata.
Brüsszel a javaslattal ismét lopakodó módon vesz el hatásköröket a tagállamoktól, hiszen az energiafelhasználás, a nemzeti energiamix összeállítása, a gazdaság szerkezetének meghatározása kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Azzal, hogy előírják a földgázfelhasználás csökkentését, gyakorlatilag megsértik a tagállami szuverenitást és az Európai Unió intézményei szerződésmódosítás nélkül terjesztik ki a hatáskörüket az energiaellátás területére.
Reális a veszélye, hogy idén gázhiány léphet fel Európában, ugyanis 60 milliárd köbméter orosz gáz hiányzik az energiamixből, Kína jelentős gázvásárló lett, ráadásul az LNG-kapacitások sem épültek ki. A földgázforrások politikai alapon történő diszkriminálása rendkívül kártékony dolog, ehelyett inkább arra kellene törekedni, hogy minél nagyobb mennyiségű földgáz, minél több forrásból érkezhessen Európába, ezáltal garantálva a tagállamok ellátásbiztonságát.
Az elhibázott brüsszeli szankciók miatt Európában ma a földgáz ára hétszerese az amerikainak, a villamosenergia ára pedig háromszorosa a kínainak, ez komoly versenyképességi hátrányt jelent. Csak remélni tudjuk, hogy a következő tél is a mostanihoz hasonlóan enyhe lesz, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy nemcsak ellátásbiztonsági kihívások merülhetnek fel, hanem az árak is tovább emelkedhetnek. Ahhoz, hogy az árak csökkenni tudjanak, több földgázra van szükség Európában, amelyhez nélkülözhetetlen lenne több földgáz forrás és több szállítási útvonal.