Vezetői összefoglaló
A spanyol uniós elnökség céljai közé tartozik Ukrajna támogatása és az uniós csatlakozásának előmozdítása, a Migrációs és Menekültügyi Paktum elfogadása, az Európai Unióban a döntéshozatali eljárások felülvizsgálatának támogatása, különösen a minősített többségi szavazás alkalmazásának kiterjesztésével, továbbá a demokratikus értékek és a jogállamiság védelmének megerősítése.
Magyarország és Lengyelország élesen ellenzik a betelepítési kvótákat, a migránsgettókat, a lengyeleknél a parlamenti választásokkal egyidejűleg népszavazást is tartanak a kérdésről most szeptemberben.
Háború: Brüsszel többek között azért akarja módosítani a többéves költségvetési keretet, hogy Ukrajna hosszabb távú pénzügyi támogatását biztosítani tudja. Napirenden van az Ukrajna-eszköz létrehozása. Európa már így is több tízmilliárd euróval járult hozzá a háborúhoz, annak további elhúzódása a jólét és béke korszakának a végét jelentené a kontinensen. A szankciók − ahogy már előre megmondtuk − nem jártak sikerrel, Európára sokkal nagyobb terhet rónak, mint Oroszországra. Amíg nincs béke, napról napra nő az eszkaláció lehetősége is.
Az európai parlamenti választások 2024. június 6–9. között kerülnek megtartásra. Hazánkban 2024. június 9-én fog erre sor kerülni, az önkormányzati választásokkal egy időben. Az európai parlamenti választást követően július elején, a magyar soros elnökség kezdete után alakul meg az új Európai Parlament, majd megkezdődnek az új Európai Bizottság tagjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai.
Soros magyar elnökség: A támadások ellenére nincs realitása annak, hogy az elnökséget elvegyék hazánktól, hiszen a tisztség ellátása szerződésekből eredő kötelezettségünk. Arra viszont fel kell készülnünk, hogy ebben az időszakban az Európai Parlament a korábbiakhoz hasonlóan támadni fogja hazánkat, épp most készítik elő annak forgatókönyvét, miként próbálják majd meg az elnökség munkáját akadályozni, megnehezíteni.
Ursula von der Leyen 2023. szeptember 13-án megtartja évértékelő beszédét, melynek jelmondata az „Erősebb és ellenállóbb Európai Unió”. Ennek fényében az Európai Bizottság elnöke a beszédét valószínűsíthetően a kialakult energiaválságra, a háborúra és a migrációra adott és adni kívánt európai válaszok köré fogja felépíteni.
Az Európai Bizottság továbbra is befagyasztva tartja a hazánknak jog szerint járó uniós forrásokat, ez érinti a helyreállítási alapot (RRF), a 2021-27-es ciklus támogatásait (MFF), valamint az egyetemeket érintő forrásokat is. Az Erasmus- és Horizont-programok ügyének rendezése is újra napirenden lesz szeptembertől, a magyar kormány jelenleg az Európai Bizottság álláspontját várja.
Tagállami választások: Szlovákiában 2023. szeptember 30-án tartják a parlamenti választásokat, melynek eredménye a szuverenista álláspont erősödésére is befolyással bírhat. Németországban két tartományban, Bajorországban és Hessenben kerül sor helyi választásra október 8-án. A luxemburgi parlamenti választás szintén október 8-án kerül megtartásra. Lengyelországban október 15-én tartják a választást, melynek eredménye kiemelt hatással bírhat az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 2024-es EP választási szereplésére, a közép-európai érdekek képviseletére, valamint a magyar álláspontok uniós színtéren történő támogatására. Hollandiában november 22-én tartják a parlamenti választást. Külpolitikai szempontból a 2024-es amerikai elnökválasztás is jelentős esemény lesz.
1) Az Európai Unió Tanácsának spanyol elnöksége
2) Spanyol-belga-magyar trió
3) Migráció
4) Háború, Ukrajna támogatása és a közös védelmi stratégia erősítése
5) Demokrácia csomag
6) Európai parlamenti választások
7) Az Európai Bizottság
8) Az Európai Bizottság és Magyarország viszonya
9) Tagállami választások
Főbb üzenetek
Az 5 éves ciklus utolsó teljes politikai éve indul el most, olyan válságokkal terhelt időszakban, amelyeket az Európai Unió nem tudott helyesen kezelni. Azért is fontos a mostani szezon indulása, mert ezzel egyidejűleg megkezdődik a spanyol- belga-magyar trió közös munkája. Hatalmas felelősség és egyben lehetőség, hogy ez egy olyan időszakban van, amikor új parlamenti képviselők kerülnek megválasztásra, új Bizottság kerül felállításra, és amelyben Európa politikai jövőjének sorsa lesz napirenden.
A válságokat (például migráció, koronavírus járvány, háború) az uniós intézmények nem voltak képesek hatékonyan kezelni, ellenben arra használták fel őket, hogy a háttérben további központosítási törekvéseket hajtsanak végre, nagyobb hatalmat adva a demokratikus felhatalmazással nem rendelkező brüsszeli bürokráciának. Ennek ékes példája a jogállamisági zsarolórendszer térnyerése, mely a ciklus végére a brüsszeli zsarolás leginkább alkalmazott eszköze lett.
Az utolsó politikai szezon azt is jelenti, hogy azokat a Brüsszelnek és a brüsszeli elitnek fontos ügyeket még az utolsó utáni pillanatban igyekeznek elfogadni (vagy legalább lefektetni az alapokat), amelyekkel beszűkítik a tagállamok mozgásterét. Ilyenek azok a föderalista törekvések, amelyek például az Európa jövőjéről szóló konzultációban fogalmazódtak meg, és amelyeket szeretnének ráerőltetni a tagállamokra (például a transznacionális lista, az egyhangú döntéshozatal visszaszorítása stb.), és amelyek szerencsére a nemzeti érdekeket képviselő tagállamok ellenállása miatt eddig meghiúsultak.
A következő brüsszeli elképzelés a demokrácia vizsgálat, vagyis a tagállami demokráciák vizsgálata. A demokrácia csomag keretében holnaptól Brüsszel szeretné megmondani, hogy mely tagállam demokratikus és mely tagállam nem az.
Ennek a politikai szezonnak a vége az európai parlamenti választásban csúcsosodik ki, amely a nemzeti és a föderalista erők küzdelmének színtere lesz. A mostani tendenciák alapján látszik a szuverenista erők megerősödése, fontos, hogy egységes fellépés legyen a választásokon, majd azt követően az EP-ben is egységes képviselete legyen a jobboldali szuverenista, konzervatív erőknek.
Európa jövője szempontjából is nagyon fontos tagállami választások lesznek az idei évben még az Európai Unióban, közülük is kiemelkedik a lengyel választás október közepén. A brüsszeli recept az, hogy Brüsszelben kiképzett és Brüsszelből finanszírozott politikai ejtőernyősöket küldenek az egyes tagállamokba – ilyen például Lengyelországban Donald Tusk, az ellenzék jelenlegi vezetője, korábban az Európai Tanács elnöke, de ilyen politikai ejtőernyős Frans Timmermans is, aki éppen azért mondott le az Európai Bizottság alelnöki posztjáról és megy haza Hollandiába, hogy miniszterelnök legyen. A politikai ejtőernyősök a pénzügyi zsarolás eszközével élnek: Donald Tusk a napokban jelentette be, hogy amennyiben megnyeri a választást, másnap megindulnak az uniós források Lengyelországba. Tusk ezzel elszólta magát, világossá vált, hogy szó sincs itt jogállamiságról, demokratikus deficitről, az uniós források visszatartásának egyetlen oka, hogy adott tagállamok nem fogadják el a Brüsszelből érkező diktátumokat.
Mivel a magyar kormány nem hajlandó a nemzeti érdekekből engedni, ezért az idei évben várhatóan tovább folyik a hazánknak járó uniós források folyósításáról zajló vita. Brüsszel nem ad pénzt a pedagógus béremelésre, a szankciós/háborús infláció elleni védekezésre, a magyar családok és vállalkozások támogatására és a nyugdíjasok élethelyzetének javítására. A vita legfrissebb állomása, hogy az Erasmus programot továbbra sem kívánja támogatni a Bizottság, megfosztva ezzel a magyar fiatalokat a külföldi tanulás lehetőségétől.
Ősszel folytatódni fog a migrációs csomag tárgyalása Brüsszelben, a Bizottság semmit nem tanult, az Európai Parlamenttel karöltve továbbra is migránsokat szeretne a tagállamokba telepíteni.
A legsúlyosabb hibát azonban az uniós intézmények a háború okozta politikai- gazdasági helyzet kezelését illetően követték el, az elhibázott szankciós politika megnövelte az inflációt, nem tántorította el Oroszországot a katonai agressziótól, az uniós fegyverszállítmányok révén pedig eszkalálódik és elhúzódik a konfliktus, melynek negatív gazdasági következményeit valamennyi uniós polgár a saját bőrén érzi. Mihamarabbi fegyverszünetre és a béketárgyalásokra megkezdésére van szükség. Legyen béke!