Vezetői összefoglaló
2023. január 1-én Svédország vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Svédország alapvetően négy prioritást határozott meg a tanácsi elnöksége alatt végzendő munkához, melyek illeszkednek a jelenlegi helyzethez, az Uniót érintő kihívásokhoz. Ezek a következők:
1. biztonság – egység
2. versenyképesség
3. zöld átállás és energetikai átmenet
4. demokratikus értékek és jogállamiság – az alapértékeink.
A prioritásokból kitűnik, hogy Svédország nagy valószínűséggel fel fog lépni hazánkkal szemben a jogállamisági eljárások ügyében, hiszen a 2022. szeptemberi parlamenti választáson legnagyobb támogatást szerző szociáldemokraták várhatóan erélyes fellépést fognak követelni a svéd kormánytól Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.
Az olajembargóval kapcsolatos intézkedés 2023. február 5-én életbe lépő II. szakasza a finomított termékekere is vonatkozni fog. Február 5-től tilos lesz minden orosz olajból előállított termékkel kereskedni, ezért a Mol Szlovákia és Magyarország között nem fogja tudni az eddigi módon, optimálisan elosztani az üzemanyagot, amely tovább növelheti az ellátási nehézségeket.
Megkezdődött a 2023. évi jogállamisági jelentés kidolgozása. A negyedik éves jogállamisági jelentés elkészítésének folyamata során is lehetőség van társadalmi vitára, amelyben – habár a jogállamisági jelentés elkészítésének továbbra sincs kifejezett jogi alapja – az Alapjogokért Központ is elmondja véleményét. Reményeink szerint idén ez nem csak látszategyeztetés lesz. Január 20-a a véleményezési határidő, majd ezt követően kezdődnek az interjúk.
Idén további tárgyalások várnak a magyar kormányra a folyósítás és az Európai Tanács által a feltételességi eljárás keretében felfüggesztett pénzügyi kötelezettségvállalás kapcsán. A partnerségi megállapodásban egyes operatív programoknál további feltételeket is meghatároztak, például a gyermekvédelmi törvény felülvizsgálatát, az akadémiai szabadság és a menekültügy kérdését. A kohéziós források egészét érintő horizontális feltétel az igazságügyi mérföldkövek teljesítése. Erről Magyarország korábban már tételesen megállapodott a Bizottsággal és 2023. március 31-ig vállalta annak teljesítését.
Az Európai Parlament az elmúlt évtized legsúlyosabb uniós korrupciós botránya miatt komoly válságot él át, mióta egyik alelnöke, a görög szocialista Eva Kaili korrupciós ügye kirobbant. Kaili – nem nagy meglepetésünkre – a DK-val és az MSZP-vel egy európai párthoz tartozott. A botrányban számos más baloldali politikus, illetve baloldalhoz kötődő civil szereplő is érintett.