State of the Union 2022

Évértékelő és politikai irányadó beszéd az Európai Bizottság elnökétől

I. Bevezetés

A 2009-ben hatályba lépő Lisszaboni Szerződés vezette be az Unió helyzetéről szóló, az Európai Bizottság elnöke által az Európai Parlament plenáris ülése előtt tartandó beszéd intézményét. Az első beszédet 2010-szeptemberében José Manuel Barroso a Bizottság akkor portugál elnöke mondta el. Az idei beszéd immár a 13. a sorban.

2022. szeptember 14-én immár harmadik alkalommal tartotta meg az Unió helyzetéről szóló beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A beszéd (háttéranyaga) négy fő témakört érintett:

1. Az orosz-ukrán konfliktus, a béke és a demokrácia védelme (Az európaiak kiállnak Ukrajna mellett, a demokrácia és a béke védelmében)
2. A koronavírusjárvány leküzdése (A világjárvány leküzdése szolidaritással és tudománnyal)
3. A zöld, digitális és méltányos átállás
4. Az Európai demokrácia pillérei

Az ukrán elnök felesége, Elena Zelenskaya is részt vett az EP mai ülésén.

II.  Az Unió helyzetéről szóló beszéd – 2022

Orosz-ukrán háború: Ursula von der Leyen beszédének alaphangját természetesen az orosz-ukrán háború adta meg. Mint elmondta, ez az első „State of the Union” beszéd, melyet a Bizottság elnöke háborús környezetben tart meg. Beszédében többször felemlegette az Ukrajna területén zajló háborút, a bucsai népirtást, a Zaporizzsjai atomerőműnél zajló eseményeket. Oroszországot és Putyint többször nevesítve negatívan, elítélően beszélt róla. A beszéd visszatérő eleme volt továbbá Ukrajna, az ukrán emberek, az ukrán elnök kiállásának, ellenállásának dicsérete.

Válságkezelés: bevezetőjében dicsérte saját teljesítményét, az Európai Bizottság válságkezelését. Elmondása szerint míg 15 éve a pénzügyi válság kezelése évekbe tartott, addig a koronavírus válság kezelése már csak heteket. A mostani háború kirobbanása után pedig azonnal reagált az EU. Hangsúlyozta az Unió egységét, az egységes fellépés erejét és fontosságát.

Európai szolidaritás: kijelentette, hogy az Európai szolidaritás Ukrajnával kapcsolatban megingathatatlan. „Európa az első pillanattól kezdve Ukrajna oldalán áll. Fegyverekkel, pénzzel, a menekülteknek nyújtott vendégszeretettel. És soha nem látott keménységű szankciókkal.”A háborút az energia, a gazdaság, az értékek és a jövőről szóló háborúnak nevezte. A háborút az autokrácia és demokrácia küzdelmeként jellemezte, melyben Putyin veszíteni, Európa győzedelmeskedni fog. „A bátorságot ma Ukrajnának hívják.” 

Szankciók: von der Leyen az európai szankciók eredményeit hangsúlyozta (az orosz gépgyártásra, autógyártásra, pénzügyi szektorra való negatív hatásait) és világossá tette, hogy maradnak a szankciók. Az elhibázott szankciós politika folytatása mellett tette le voksát.

Ukrajna támogatása: elmondása szerint az EU eddig 19 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. Kilátásba helyezte, hogy Ukrajna újjáépítését is támogatni fogja az Unió. A beszéd ezt követő részében az ukrán gazdaságnak az uniós gazdaságba történő integrációjáról esett szó: 1) rákapcsolták az ukrán villamosenergia hálózatot az EU hálózatára; 2) ingyenes roaming szolgáltatást ad az EU Ukrajnának; 3) Bizottság együtt fog működni Ukrajnával, hogy biztosítsa Ukrajna számára az Unió egységes piacához való zavartalan hozzáférését. Ezért még ma Kijevbe utazik a Bizottság elnöke.

Energiapolitika, orosz függés: ezt követően az energetikai témákra tért rá a Bizottság elnöke. Alapgondolata, hogy az orosz függést fel kell számolnia Európának az energia terén (az orosz gáz részesedése az EU gázimportjából az elmúlt évben 40 százalékról 9 százalékra csökkent). Oroszországot többször megbízhatatlan partnernek minősítette von der Leyen, míg az Egyesült Államokat, Norvégiát és Algériát pedig megbízhatónak. 

Áramárak, áramellátás: kijelentette, hogy a közös gáztározók feltöltöttsége 84 százalékon áll, azonban még ez sem lesz elegendő. A klímaválság, a hőhullámok és az aszály tovább rontotta az európai energiaellátás, a villamosenergia piac helyzetét. Az árak a koronavírus járvány előtti időszakhoz képest a tízszeresére növekedtek. Ezért a tagállamoknak csökkenteniük kell a villamosenergia-fogyasztásukat és meg kell segíteni a nehéz helyzetben lévő háztartásokat. Ezért a Bizottság extraprofit-adót javasol, melynek révén a tagállamok 140 milliárd Euró bevételhez jutnak majd. Ezek vészhelyzeti és átmeneti intézkedések! A gázpiaci referenciamutatót – a TTF – át kell alakítani, mert az a csővezetések gáz által dominált piacra lett kitalálva. A Bizottság ezért javaslatot fog tenni az elektromos áram piaca szabályozásának megújítására, egy reprezentatívabb gázpiaci benchmark kialakítására. „Meg kell szüntetnünk a gáznak a villamos energia árára gyakorolt döntő befolyását.” Mély és átfogó reformra van szükség ezen a területen.

RepowerEU, hidrogén: a hidrogénnek nagyobb szerepet kell kapnia az európai energiapiacon. 2030-ra 10 millió tonna megújuló hidrogént kell előállítani a kontinensen a RepowerEU terv segítségével. Von der Leyen bejelentette egy Európai Hidrogén Bank felállítását, mely a tervek szerint 3 milliárd Eurot fektet majd be a hidrogénpiaci beruházásokban.

NGEU, Helyreállítási Alap: az EU ipari kibocsátása már meghaladja a koronavírus előtti szintet rekordidő alatt. Rekordidő lett vakcina Európában. A 2. világháború utáni legsúlyosabb gazdasági visszaesést a leggyorsabb kilábalás követte. A Bizottság elnöke kijelentette, hogy az NGEU keretében eddig 100 milliárd eurót bocsátottak a tagállamok rendelkezésére, de 700 milliárd euró még szétosztásra vár. Ezeknek a forrásoknak a digitális és klímasemleges átállást kell szolgálniuk.

Gazdasági kormányzás: októberben áll elő a Bizottság új javaslattal ezen a téren. Az uniós testület a tagállamok számára nagyobb rugalmasságot kíván biztosítani az adósságcsökkentési pályájuk kialakításában. Emellett viszont fokozottabb elszámoltathatóságra van szükség, ami az elfogadott tervek végrehajtását illeti. A szabályokat egyszerűsíteni kell, hogy azokat minden tagállam követni tudja. Stabilitás és növekedés kéz a kézben!

KKV csomag: meg kell őrizni az európai szociális piacgazdaság vívmányait. Az infláció és a bizonytalanság a legnagyobb probléma. Támogató üzleti környezetre, megfelelően képzett munkaerőre és a nélkülözhetetlen ipari nyersanyagokhoz való hozzáférésre van szüksége az európai iparnak és a KKV-knak. Ezért a Bizottság egy, a kis- és középvállalkozásokat (KKV) segítő csomagra tesz javaslatot (SME Relief Package), mely az európai gazdaság gerincét adó KKV-kat igyekszik megsegíteni a mostani nehéz helyzetben. Ennek része lesz a késedelmes fizetéseket kezelő irányelv: az európai családi vállalkozások 25%-a ki nem fizetett számlák miatt megy csődbe. A csomag része lesz az Európában végzett üzleti tevékenységre vonatkozó egységes adószabályok is (BEFIT). Ezzel azonban a Bizottság elnöke hatáskörtúllépést kíván megvalósítani.

Munkaerőpiac, képzés: új megközelítésre van szükség a munkaerőpiacon. Munkaerőhiány van számos ágazatban, míg a munkanélküliség mindössze 6 százalék. A munkaerőhiányt külföldi munkavállalókkal kell megoldani. A külföldi diplomák elismerésének folyamatát fel kell gyorsítani. 2023 legyen az európai képzés, a továbbképzés éve!

Stratégiai függőség: az európai ipar nagymértékben függ a ritkaföldfémektől. Kínától való függőségünk egyes szektorokban 90%. „Nem szabad, hogy még egyszer olyan függőségünk alakuljon ki, mint az olaj és a gáz esetében.” A kínai függőséget Chilével, Mexikóval és Új-Zélanddal kötendő megállapodásokkal enyhítené a Bizottság. A Bizottság elnök asszonya bejelentette a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabály kidolgozását (European Critical Raw Materials Act). Az európai akkumulátorgyártás megerősödése jó példa az elmúlt évekből.

Demokrácia: meg kell erősítenünk a demokráciát! Az európai külpolitikában, a bővítéspolitikában és az EU-ban egyaránt. „Ezért tudatni akarom a Nyugat-Balkán, Ukrajna, Moldova és Grúzia népeivel: a családunk részei, jövőjük az Unióban van, és az Unió nem teljes nélkülük!” Von der Leyen szerint az európai országokat meg kell szólítani a csatlakozási folyamaton kívül is, ezért támogatja az európai politikai közösség létrehozására irányuló felhívást. A Bizottság az Európai Tanács elé fogjuk terjeszteni erre vonatkozó elképzeléseit. Az európai demokrácia megerősítése a külföldi autokráciák európai befolyásának, finanszírozási törekvéseinek csökkentését is kell, hogy jelentse. Ezért a Bizottság egy demokráciavédelmi csomagot (Defence of Democracy Pact) fog előterjeszteni.

Jogállamiság: „a jogállamiság védelme az általam vezetett Bizottság kötelessége és egyben legnemesebb feladata.” Von der Leyen kijelentette, hogy a Bizottság továbbra is ragaszkodni fog az igazságszolgáltatás függetlenségéhez és biztosította az EP-t, hogy a kondicionalitási mechanizmus révén az uniós költségvetést meg fogja védeni a Bizottság. Magyarországról, Lengyelországról konkrétan nem esett szó.

Korrupció: külföldi ügynökök kívánják befolyásolni az európai politikát közpénzt felhasználva. Ha a tagjelölt országoktól elvárja az EU, hogy erősítsék meg demokráciáikat, akkor az EU-ban is fel kell számolni a korrupciót. Ezért a Bizottság a következő évben intézkedéseket fog előterjeszteni korrupcióellenes jogszabályaink aktualizálására. A legjellemzőbb bűncselekményeken, például a vesztegetésen túlmenően szigorítani kívánja az olyan bűncselekményekre vonatkozó normákat is, mint a jogellenes meggazdagodás, a befolyással üzérkedés és a hatalommal való visszaélés.

Európa Jövőjéről szóló konferencia: a konferencia során az európai polgárok elmondhatták véleményüket. Az elnök asszony szerint a konferencia központi elemét képező polgári vitacsoportok demokratikus életünk rendszeres részévé válnak, valószínűsíthető, hogy valamilyen állandó funkcióval kívánja felruházni őket. Számos új kezdeményezésre tesz javaslatot a Bizottság az állampolgári vélemények alapján. Von der Leyen ezek közül a mentális egészségre vonatkozó javaslatot emelte ki a beszédében. A Bizottság elnöke bejelentette, hogy elérkezett az idő az Európai Konvent összehívására, ahogy azt az EP eredetileg is javasolta. A generációk közötti szolidaritásnak meg kell jelennie a szerződésekben.

Migráció: a migrációról szóló vitát folytatni kell. Az ukrán menekültekkel szembeni pozitív európai hozzáállás nem kivétel, hanem a normál gyakorlat kell, hogy legyen. Igazságos és gyors eljárásokra van szükség a migráció menedzselésére.

Ursula von der Leyen „Long live Europe!” felkiáltással zárta 55 perces beszédét.