Vezetői összefoglaló

  • A 2022-es országgyűlési választáson a szavazók nemcsak megerősítették a 12 éve hatalmon lévő Fidesz-KDNP politikáját, hanem soha nem látott erősségű mandátummal ruházták fel a kormánypártokat.
  • A győzelem mértéke igazolja azt, hogy Magyarországon jobboldali konjunktúra és reneszánsz van: korábban egyetlen politikai blokk sem kapott annyi országos listás szavazatot, mint legutóbb a Fidesz-KDNP. A 3 060 706 voks magasabb a négy évvel ezelőtti, és az MSZP-SZDSZ 1994-es szavazatszámánál is. 12 évnyi kormányzás után a jobboldal szimpatizánsi tábora nem csökkent, sőt növekedni tudott. Ebből következik az is, hogy a magyarok kétharmad-pártiak.

  • A kormánypártok népszerűsége országszerte és minden társadalmi csoportban magas, továbbra is ők rendelkeznek egyedül néppárti profillal: a 106 egyéni választókerületből 102-ben javítottak 2018-as eredményükön a képviselőjelöltjeik, országos listán pedig úgy Budapesten, mint a 19 megyében emelkedett a támogatottságuk. A Fidesz-KDNP politikusai 2018-ban 47, 2022-ben 65 egyéni körzetben tudtak 50%+1 szavazatot meghaladó arányban győzni, második helyezett ellenfelükre pedig átlagosan 17,90 százalékot mértek most, míg négy évvel korábban 14,40 százalékot.

  • A 2022-es választás újfent igazolta, hogy sem Budapesten, sem a megyei jogú városokban nincs egyértelmű kormánykritikus többség. A fővárosban a Fidesz-KDNP 2018-hoz képest is erősödni tudott, míg az ellenzéki összefogás listán a mostani választáson érte el története legrosszabb eredményét, még a 2010-es eddigi támogatottsági mélypontnál is rosszabbat. A 23 megyei jogú városból 19-ben a Fidesz-KNDP szerzett többséget. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a nagyvárosokban a kormánypártok népszerűsége alacsonyabb.

  • Az ukrán-orosz háborúra az ellenzék rossz, a magyar nemzeti érdeket és történelmi tapasztalatokat figyelmen kívül hagyó válaszokat adott. Orbán Viktor stratégiai nyugalmat, valamint Magyarország békéjét és biztonságát képviselő politikájával még a kormánykritikus szavazók jelentős része is azonosulni tudott. A kormányfő eleve magas, 50 százalék feletti népszerűségi indexe a nemzetegyesítő hatás következtében tovább emelkedett a kampányfinisben is. Emiatt az utolsó hetek kampányhajráját is a Fidesz-KDNP nyerte meg, amire korábban nem volt példa.

  • Az ellenzéki összefogás nem egyesítette, hanem taszította a kormánykritikus választókat, elsősorban a Jobbik korábbi szavazóit: országosan több mint 700 ezer szimpatizánst vesztett a hatpárti koalíció, míg a Jobbik tábora a 2018-as 1,1 millióról 500 ezer fő körülire zsugorodott, addig az LMP egykori bázisa is jelentősen meggyengült. A baloldali összefogás 106 egyéni képviselőjelöltjére átlagosan 12,84 százalékkal kevesebb voks érkezett, mint amennyit külön indulva 2018-ban megszereztek, még Budapesten is 10,40 százalékot vesztettek. Országos listán pedig 28 százalékkal gyengültek. A legnagyobb visszaesés ott következett be, ahol a Jobbik 2018-ban erőn felül teljesített: Borsod-Abaúj-Zemplén megyében közel 17 százalékkal elmaradt az ellenzék eredménye a négy évvel korábbitól.

  • A választás egyik fő tanulsága az, hogy az ellenzéki szavazókat nem lehet elvtelen koalíciók mentén egyesíteni. A szélsőbal és a szélsőjobb paktumának megkötésével elégedetlen ellenzéki választók vagy otthon maradtak, vagy más pártot támogattak. Ennek – és a Jobbik magára hagyott szimpatizánsainak – is köszönhetően jutott be a törvényhozásba a Mi Hazánk.

    A teljes elemzés a „Letöltöm” gombra kattintva olvasható.