A korszak több, mint egy rendszer, mert a korszakot kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások alkotják – így összegezhető Orbán Viktor tusványosi beszéde. A miniszterelnök érvelése szerint ennek alapja a magyar érdek: a geopolitikában az összekapcsoltság, a hálózatosodás és a béke, európai szinten pedig érvényt kell szerezni a nemzeti szuverenitásnak és a határaink védelmének. Kulturális területen a civilizációnk zsidó-keresztyén alapjait, a családot, a gyermekeket és a nemzetépítést kell előtérbe helyeznünk, hogy képessé váljunk megőrizni magyar szellemi alapjainkat.

Új egyensúly alakul a nemzetközi térben, és ez új korszakot hoz Magyarországon. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn megtartott előadásában elsőként a globális és világpolitikai folyamatokat értékelte, és meghatározta Európa, benne leginkább Magyarország 2030-ig belátható stratégiai célkitűzéseit. 2010-től a posztkommunizmus zavaros 20 évét lezárta az ország. Orbán Viktor a 2011-es „húsvéti alkotmányt” tartja a magyar modell alapjának, mely az „én” helyett a „mi”, azaz a magyarok közösségét képviseli. A nemzeti célokat elérhetőnek, a világpolitikai folyamatokat azonban aggasztónak tartja, mert a világelsőségért folytatott küzdelem nem lezáratlan. Véleménye szerint Brüsszel LMBTQ-hadjáratot folytat, miközben népességcserét hajtana végre. A kormányfő ismét a magyar érdek fontosságát és elsődlegességét hangsúlyozta, amit a béke ügyének képviselete, a Brüsszellel szemben folytatott szuverenitásküzdelem, a határvédelem, illetve a magyar kultúra és a keresztény alapok védelme szegélyez. Mint mondta, az LMBTQ, a háború, és a migráció ügyét – melyeket nyugaton jelenleg értéknek tekintenek – nem kell rossz színben feltüntetni, mert azok maguktól is elég rossz színben tűnnek fel.

Orbán Viktor meglátása szerint a világpolitikában a mostani évek az átrendeződésről szólnak, ennek következtében a veszélyek korába léptünk. A globális erőegyensúly elmozdult, Kína az Amerikai Egyesült Államok megkérdőjelezhetetlen kihívójává lépett elő, és a két nagyhatalom rivalizálása összeütközéssel fenyeget, amely azonban nem elkerülhetetlen. Ahhoz, hogy a konfliktus békés keretek között maradjon, új erőegyensúlyt kell teremteni, ami nem fog egyik pillanatról a másikra kialakulni, ehhez egy generációnyi időtáv szükséges. Fontos kérdésnek nevezte azt, hogy ez a jelenség a „decupling”, vagy a „connectivity” világát hozza-e el. A kormányfő amellett érvelt, hogy a magyar nemzeti érdek az összekapcsolódás.

A miniszterelnök a turbulens nemzetközi helyzet áttekintése után az Európai Unió jövőjét elemezte. A korábbi években megszokott miniszterelnöki stratégiaalkotás kiindulópontja az Unió gazdasági erejének elvesztése volt, amit az elzárkózás politikája csak megerősít. Ennek egyik tünete az erőltetett szankciós politika Oroszországgal szemben, amelynek sikere egy hamis illúzió, ugyanis miközben ma már kétszer annyiba kerül a kontinens gáz-és olajimportja (300 milliárd euró helyett 653 milliárd euróba), az orosz költségvetésbe Európa vezető cégeinek Oroszországban maradt leányvállalatai 3,5 milliárd dollárt fizettek be. Ráadásul az EU belső válságát csak fokozza, hogy a Brexittel, azaz a britek Unióból történő kilépésével megbomlott az egyensúly a föderalisták és a szuverenisták között, előbbiek javára. Orbán Viktor szerint csak emiatt beszélhetünk kondicionalitási eljárásról és jogállami vitákról.

A miniszterelnöki előadás a beazonosított problémákra megoldási javaslatot, magyar szempontból összeállított stratégiai tervet is kínált: „Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni!” - fogalmazott.

A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy Magyarország számára 2010 valódi korszakhatár: „azt az utat kell szem előtt tartani, amit 2010-ben elkezdtünk” – mondta. Szellemi-kulturális értelemben csak konzervatív megoldás létezik a migrációra, a családok megerősítésére és a gyermekek védelmére. Ezeket a kihívásokat liberális alapokon nem lehet kezelni, ezért az utóbbi 13 év nemzetstratégiai célkitűzései nem változnak, és ki kell tartani a magyar elgondolások mellett, vagyis nemet kell mondani a háborúra, az LMBTQ-ra és a migrációra - fejtette ki Orbán Viktor.

2030-ig a kormányfő szerint az alábbi célok elérésére van szüksége hazánknak:

  • a magyar gazdaság teljesítményének növelése: (2010-ben még 27 ezer milliárd forint volt, a 160 ezer milliárdot szükséges elérni);
  • az európai átlagos fejlettség 85-90 százalékának elérése;
  • az energiaimport 0 százalékra szorítása a paksi beruházással és a megújuló energetikai szektor fejlesztésével;
  • a jövőben is minden lehetséges erőforrás mozgósítása a családtámogatásokra;
  • a honvédelem és a nemzeti hadiipar párhuzamos fejlesztése és megerősítése;
  • és a nemzetegyesítés folytatása a Kárpát-medence egész területén.


Orbán Viktor szerint ezek a távlati célok a koronavírus-járvány, de mindenekelőtt az orosz-ukrán háború miatt ugyan veszélybe kerültek, de a folyamat nehezén már túl vagyunk. Év végére a kormány inflációt letöri, a bérek értékcsökkenését pedig megállítja. A kormányfő azt ígérte, hogy a külső nyomással szemben nem hátrálunk, ragaszkodni fogunk a jogainkhoz és nem engedünk sem a jogi sem a pénzügyi zsarolásnak.