Vezetői összefoglaló

·       Uniós pénzt háborúért cserébe! Folytatódik a brüsszeli zsarolás hazánkkal szemben, melynek célja, hogy belekényszerítsék Magyarországot a háborúba! Ennek legújabb fejezeteként – hivatalosan a korrupciós veszélyek miatt indított jogállamisági eljárás fejleményeinek felmérésére – május 15-17 között Magyarországra látogatott az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottság küldöttsége.

·       Az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának (CONT) 2023. április 25-i ülésén véleménycsere zajlott a Bizottság és az OLAF képviselőivel a magyarországi misszió előkészületeinek fényében.  Az ülést követően Daniel Freund hamar be is harangozta a missziót: „Május közepén ismét Magyarországra megyünk. Ellenőrizzük, hogy igaz-e az Orbán-kormány állítása a jogállamisági mérföldkövek teljesítéséről.”

·       A delegáció munkáját megfigyelő tagokként a decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány főhősnőjének, Eva Kailinak a szűkkörű rendezvényén résztvevő DK-s Rónai Sándor és a korrupciós botrányba keveredett momentumos Cseh Katalin segítették. Ezzel folytatták a Gyurcsány Ferenc által egy rádióinterjúban is elismert tevékenységüket, miszerint a magyar dollárbaloldal összes európai parlamenti képviselője azon dolgozik, hogy Magyarország ne kaphassa meg az országnak járó uniós pénzeket. 

·       A misszió elnöke Monika Hohlmeier (EPP). A misszió tagja továbbá a finn kereszténydemokrata Petri Sarvamaa, a német szocialista Lara Wolters és a német zöldpárti Daniel Freund, aki örök kritikusa a magyar kormánynak és rendszeresen fenyegeti hazánkat a közösségi médián keresztül az uniós források végleges elvesztésével. Ilyen „elfogulatlan” taggal érkezik hazánkba az EP bizottságának delegációja, hogy megvizsgálja a korrupció hazai helyzetét és az uniós források védelmét. A képviselőket elkísérte továbbá az Európai Számvevőszék egy tagja, Annemie Turtelboom, továbbá az Európai Bizottság megfigyelői is.

·       A misszió hivatalos célja, hogy megvizsgálja az országban zajló fejleményeket és az uniós költségvetés védelmével, valamint a jogállamisági feltételességi rendelet mechanizmusával kapcsolatban a BUDG és a CONT bizottságok felelősségi körébe tartozó problémás észrevételeket. Az uniós költség védelme azonban nyilvánvalóan csak a fedősztori, miközben csalást kiáltanak és újabb rágalmakat fogalmaznak meg, noha ők csalnak. 

·       Míg a delegáció Magyarországon vizsgálódik korrupció után, az Európai Unió intézményeit, a brüsszeli bürokrácia mindennapos működését a korrupció erőteljesen áthatja.  Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) figyelmét jelentései elkészítésekor elkerülte a szemüket kiszúró brüsszeli korrupció, az uniós erőfeszítések saját berkeiken belül inkább arra irányulnak, hogy a brüsszeli korrupciót érintő tényeket elfedjék, bagatellizálják. 

·       A misszió valódi célja olyan újabb rágalmak legyártása, amelyekre majd később az uniós bürokraták hivatkozhatnak a hazánkat értékelő jelentésekben és az ország-specifikus ajánlásokban. Így ismételten lesz mire alapozniuk - álljanak is bármilyen gyenge lábakon is ezek az érvek - a Magyarországnak járó uniós források visszatartását. 

·       Mindezt azért, mert Magyarország határozottan elutasítja a genderideológiai őrületet és hazánkban nem engedjük az LMBTQ-propagandistáknak, hogy befolyásolják a gyermekeinket. Az sem tetszik továbbá Brüsszelnek, hogy a politikai nyomásgyakorlásnak ellenállva határozott álláspontot képviselünk a migráció kapcsán, valamint a brüsszeli háborúpárti állásponttal ellentétben a magyar kormány egyértelműen a béke pártján áll. 

·       Az eddigi tapasztalatokhoz hasonlóan most is tendenciózusan válogatták ki azokat, akikkel a delegáció találkozik. A kötelező állami szereplők mellett – akiknek a véleménye valószínűleg meg sem jelenik majd a dokumentumban – szinte kizárólag csak a dollárbaloldalhoz kapcsolódó szereplőkkel kerül majd sor találkozásra. Így például Karácsony Gergellyel, valamint könnyedén kikövetkeztethető az eddigi hasonszőrű uniós dokumentumok alapján, hogy az „oknyomozó újságírók” és „nem kormányzati szervezetek” mely szűk liberális kört rejtik igazából, akik bizonyára készségesen igazolják majd a bizottság minden vádját. Az ítélet már megszületett, most csak a tanúkat keresik hozzá. 

·       A látogatás időzítése sem tekinthető véletlennek: a nekünk járó és az EU által jogtalanul, politikai okokból visszatartott forrásokkal kapcsolatos tárgyalások fontos mérföldkőhöz értek. Az igazságügyi reform életbe lépése után ugyanis megnyílhatnak a hétéves költségvetés fejlesztési forrásai az ország előtt. 

·       Az EP-től Magyarország korrekt bánásmódra nem, inkább ismét a megszokott kettős mércére számíthat, hiszen az EP azon szakbizottságának delegációja érkezik hazánkba, amelynek a figyelmét jelentései elkészítésekor elkerülte a brüsszeli korrupció.

·       A látogatás egyik fontos, be nem vallott célja, hogy ismételten nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra, hogy az valamilyen módon akadályozza meg a mérföldkövek magyar teljesítésének elfogadását, és így a források megnyílását. Valószínűleg szintén ez a célja annak a vitának is, amelyet május 31-én tartanak majd az EP plenáris ülésén "A jogállamiság és az alapvető jogok megsértése Magyarországon és a befagyasztott uniós források" címmel. 

·       A szakbizottság delegációja várhatóan az elmúlt években már számtalanszor hangoztatott koholt vádakat, politikai rágalmakat fogja megfogalmazni. Az ítélet már megvan, a hírhedten magyargyűlölő német zöldpolitikus, a delegációban résztvevő Daniel Freund „freudi elszólásaiból” ugyanis már sejthetjük: „Nincs uniós pénz”.

·       Magyarország az Unió minden korrupcióellenes intézkedését támogatta és támogatja, valamint minden az Unió által támasztott mérföldkövet teljesített, így – amennyiben nem támasztanak újabb kifogásokat – minden akadály elhárul, hogy a hétéves költségvetés fejlesztési forrásaihoz hozzáférjünk. 


 

I.                 Előzmények: (CONT/9/11712)

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága nyilvános meghallgatást tartott 2023. április 25-én „A vállalkozásokkal szembeni diszkriminatív intézkedések helyzete Magyarországon” címmel. A közmeghallgatás a Magyarországon üzleti tevékenységet folytató vállalatokra vonatkozó esetleges diszkriminatív intézkedésekre összpontosított, többek között a közbeszerzési szektorban.

A meghallgatáson Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója tartott prezentációt. Martin az előadásában azzal a képtelenséggel állt elő, hogy Magyarországon a vállalatok maffiaszerű helyzettel szembesülnek. A Transparency International a Soros-hálózat egyik „átláthatóságért” küzdő koronaékszere, amely a dollárbaloldal korrupciós botrányát nem kommentálta korábban; a TI a brüsszeli korrupciós botrányban olyan formán érintett, hogy a baloldali képviselők, akik rendre Magyarország ellenében szólalnak fel, számukra többek között a Transparency, és más Soros-szervezetek szállítanak hazug érvanyagokat. Ez így volt a Tavares-, a Sargentini, és a Gwendoline-jelentés esetében is. Roppant álságos tehát, amikor éppen ez a szervezet próbál másokat kioktatni a korrupcióról és aggódik a magyarországi helyzet miatt.

A külföldi vállalkozások magyarországi helyzetével kapcsolatban a hírhedten magyargyűlölő német zöldpolitikus, Daniel Freund is megszólalt, aki korábban azt állította alaptalanul, hogy „az európai vállalatokat az Orbán-kormány maffiamódszerekkel zsarolja”. Magyarországon azonban szó sincs a külföldi vállalatok kiszorításáról. Ezt támasztja alá a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) tavalyi konjunktúrajelentése, amelyből kiderül, hogy a befektetők elkötelezettsége Magyarország mellett, mint beruházási célpont, elérte a 88 százalékos csúcsértékét. A cégek döntő többsége tehát utólag is helyesnek tartotta Magyarország melletti döntését: a német cégek tudják, hogy idehaza kedvező feltételekkel, jól képzett és szorgalmas munkaerő mellett vállalkozhatnak. Ez valószínűleg mindezek mellett annak is köszönhető, hogy a német vállalatok az egyedi kormánydöntésekkel kiosztott állami munkahelyteremtési, gazdaságfejlesztési támogatások legnagyobb kedvezményezettjei, hiszen az elmúlt években több német cég is kapott ilyen támogatást, és ez nem volt másként 2023 első két hónapjában sem. Így nézne ki a brüsszeliek szerint a külföldi vállalatok „gazdasági meggyengítése és kivéreztetése”?!

A valóság az, hogy az egész meghallgatás egy rágalmon alapult. Ezt bizonyítja az is, hogy a TI ügyvezető igazgatója maga is kifejtette, hogy a beruházási ráta magas, a külföldi közvetlentőke-befektetések továbbra is beáramlanak az országba és a támogatások is jelentősek. Kimondta, hogy Magyarországon sokan akarnak befektetni, amely szerinte azzal magyarázható, hogy a korrupciót a cégek már „beárazzák” Magyarországon és túláraznak a közbeszerzéseknél. 

Megjegyzendő az a tény is, hogy a meghallgatáson Arne Gobertnek, a Magyarországon működő német cégeket és vállalatokat tömörítő Német Gazdasági Klub elnökének Monika Hohlmeier, a CONT elnöke nem adta meg a felszólalás lehetőségét, mondván, „már kellő információval rendelkezik a magyarországi helyzetről”. Ugyanígy járt a Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara küldöttsége is. Ebből is jól látszik, hogy a CONT csak a saját narratíváját szereti hallgatni, a valóságra azonban már nem kíváncsi. Így működik az európai demokrácia.

A CONT 2023. április 25-ei ülésén véleménycsere zajlott továbbá a Bizottság és az OLAF képviselőivel a magyarországi misszió előkészületeinek fényében. Az ülést követően Daniel Freund hamar be is harangozta a missziót: „Május közepén ismét Magyarországra megyünk. Ellenőrzi, hogy igaz-e az Orbán-kormány állítása a jogállamisági mérföldkövek teljesítéséről. Vagy nem.”

II.               A CONT vizsgálati delegáció 2023. május 15-17. közötti látogatása:

A korrupciós veszélyek miatt indított jogállamisági eljárás fejleményeinek felmérésére május 15-17. között Magyarországra látogatott a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság küldöttsége, amelynek munkáját a decemberben kirobbant brüsszeli korrupciós botrány főhősnőjének, Eva Kailinak a szűkkörű rendezvényén résztvevő DK-s Rónai Sándor és a korrupciós botrányba keveredett momentumos Cseh Katalin segítette. Hazánk támadói ezzel folytatták a Gyurcsány által egy rádióinterjúban is elismert tevékenységüket, miszerint a magyar dollárbaloldal összes európai parlamenti képviselője azon dolgozik, hogy Magyarország ne kaphassa meg az országnak járó uniós pénzeket. Az EP-től Magyarország korrekt bánásmódra nem, inkább ismét a megszokott kettős mércére számíthat, hiszen az EP azon szakbizottságának delegációja érkezik hazánkba, amelynek a figyelmét jelentései elkészítésekor elkerülte a brüsszeli korrupció.

Az EP-képviselők a hivatalos program szerint találkoztak Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel, Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárával, Windisch Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, dr. Dencső Balázzsal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság főigazgatójával, Vágujhelyi Ferenccel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökével, valamint az új Integritás Hatóság elnökével, Bíró Ferenccel. A delegáció megbeszéléseket folytatott az Országgyűlés Gazdasági Bizottságával, az Igazságügyi Bizottsággal, valamint az Európai Ügyek Bizottságával és a Költségvetési Bizottsággal. A képviselők találkoztak továbbá Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel is. A delegáció programjában szerepeltek még találkozók oknyomozó újságírókkal, nem kormányzati szervezetekkel és az üzleti szféra tagjaival. A látogatás zárásaként a delegáció vezetője, Monika Hohlmeier ma a délutáni órákban sajtótájékoztatót tart.

A misszió hivatalos célja, hogy megvizsgálja az országban zajló fejleményeket és az uniós költségvetés védelmével, valamint a jogállamisági feltételességi rendelet mechanizmusával kapcsolatban a BUDG és a CONT bizottságok felelősségi körébe tartozó problémás észrevételeket. Az uniós költség védelme azonban nyilvánvalóan csak a fedősztori, miközben csalást kiáltanak és újabb rágalmakat fogalmaznak meg, noha ők csalnak.

III.              A CONT misszió tagjai:

A misszió tagjai Monika Hohlmeier, a finn kereszténydemokrata Petri Sarvamaa, a német szocialista Lara Wolters és a német zöldpárti, nyíltan hungarofób Daniel Freund. A DK-s Rónai Sándor és a momentumos Cseh Katalin megfigyelő tagokként vettek részt a programokon. A képviselőket elkísérte az Európai Számvevőszék egy tagja, Annemie Turtelboom, és az Európai Bizottság megfigyelői is.[1]

Monika HOHLMEIER (CSU in Bayern, EPP) - a delegáció vezetője

Petri SARVAMAA (Nemzeti Koalíció (Finnország), EPP)

Lara WOLTERS (Munkáspárt (Hollandia), S&D)

Daniel FREUND (Zöldek (Németország), Európai Szabad Szövetség)

Annemie TURTELBOOM

IV.             A CONT hazánkkal kapcsolatos tevékenységének értékelése

A misszió valódi célja olyan újabb rágalmak gyártása, amelyekre majd később az uniós bürokraták hivatkozhatnak a hazánkat értékelő jelentésekben és az ország-specifikus ajánlásokban. Így ismételten lesz mire alapozniuk - álljanak is bármilyen gyenge lábakon is ezek az érvek - a Magyarországnak járó uniós források visszatartása tekintetében. Mindezt azért, mert Magyarország határozottan elutasítja a genderideológiai őrületet és nem engedjük az LMBTQ-propagandistáknak, hogy befolyásolják a gyermekeinket. Az sem tetszik továbbá Brüsszelnek, hogy a politikai nyomásgyakorlásnak ellenállva határozott álláspontot képviselünk a migráció kapcsán, valamint a brüsszeli háborúpárti állásponttal ellentétben a magyar kormány egyértelműen a béke pártján áll.

Elég egyértelműnek tűnik, hogy az eddigi tapasztalatokhoz hasonlóan most is tendenciózusan válogatták ki azokat, akikkel a bizottság találkozik. A kötelező állami szereplők mellett – akiknek a véleménye valószínűleg meg sem jelenik majd a dokumentumban – szinte kizárólag csak a dollárbaloldalhoz kapcsolódó szereplőkkel kerül majd sor találkozásra. Így például Karácsony Gergellyel, valamint könnyedén kikövetkeztethető az eddigi hasonszőrű uniós dokumentumok alapján, hogy az „oknyomozó újságírók” és „nem kormányzati szervezetek” mely szűk liberális kört rejtik igazából, akik bizonyára készségesen igazolják majd a bizottság minden vádját. Az ítélet már megszületett, most csak a tanúkat keresik hozzá. Az újdonsült korrupciós vád komolyságát mutatja, hogy a komoly korrupciós ügybe keveredett Cseh Katalin is megfigyelő tagként jelen lesz a programokon.

Míg a delegáció Magyarországon vizsgálódik korrupció után, az Európai Unió intézményeit, a brüsszeli bürokrácia mindennapos működését a korrupció hatja át. Miközben az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságának (CONT) figyelmét jelentései elkészítésekor elkerülte a szemüket kiszúró brüsszeli korrupció, több uniós tagországot, köztük Magyarországot és Lengyelországot megemlítette a szövegeiben, a politikai rágalmak kategóriájába tartozó korrupciós vádakat felhozva ellenünk.  Ezzel szemben az uniós erőfeszítések saját berkeiken belül inkább arra irányulnak, hogy a brüsszeli korrupciót érintő tényeket elfedjék, bagatellizálják. 

A látogatás időzítése sem tekinthető véletlennek, hiszen a nekünk járó és az EU által jogtalanul, politikai okokból visszatartott forrásokkal kapcsolatos tárgyalások fontos mérföldkőhöz értek. Az igazságügyi reform életbe lépése után ugyanis megnyílhatnak hétéves költségvetés fejlesztési forrásai az ország előtt. Az Európai Parlament, amely kezdettől fogva a hazánkkal szembeni politikai boszorkányüldözés fő letéteményese pedig határozottan nem örülne egy ilyen fejleménynek. A látogatás egyik fontos, be nem vallott célja ugyanis az, hogy ismételten nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra, hogy az valamilyen módon akadályozza meg a mérföldkövek magyar teljesítésének elfogadását, és így a források megnyílását. Valószínűleg szintén ez a célja annak a vitának is, amelyet május 31-én tartanak majd az EP plenáris ülésén "A jogállamiság és az alapvető jogok megsértése Magyarországon és a befagyasztott uniós források" címmel. A dollárbaloldal pénzügyi donorai alighanem még mindig abban bíznak, hogy sikerül gazdasági eszközökkel kivéreztetni a nemzeti kormányt, így érve el a kormányváltást, ha már a tavalyi választáson egyhuzamban negyedjére is csak csúfos kudarcot tudtak elérni.

A CONT delegáció látogatásának kimenetele kapcsán nincsenek kétségeink, a hírhedten hungarofób német zöldpolitikus, Daniel Freund freudi elszólásából legalábbis már sejthetjük: „Nincs uniós pénz”. A szakbizottság delegációja várhatóan az elmúlt években már számtalanszor megfogalmazott, koholt vádakat, politikai rágalmakat fogja majd megfogalmazni. Magyarország az Unió minden korrupcióellenes intézkedését támogatja, és minden általuk támasztott mérföldkövet teljesített, így – ­­­­amennyiben nem támasztanak újabb kifogásokat – minden akadály elhárul, hogy a hétéves költségvetés fejlesztési forrásaihoz hozzáférjünk. 
 
[1] Az uniós költségvetés védelme: Tényfeltáró látogatásra érkeznek az EP-képviselők | Hírek | Európai Parlament (europa.eu)