Vezetői összefoglaló
Magyarország 2024 júliusától kezdődően fél éven át tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az Európai Parlament eheti plenáris ülésén olyan állásfoglalást tervez elfogadni, amelyben nyíltan tiltakozik a jövőre sorra kerülő magyar elnökség ellen.
A Költségvetési Ellenőrző Bizottság május eleji zsarolómissziója, majd Johannes Hahn május 24-ei meghallgatása után a zsarolás, amellyel Magyarországot háborúba akarják kényszeríteni, ezzel ismét új szintre lépett.
Az állásfoglalásban a Parlament általánosságokat állít, csapongó, nehéz követni, mert a szövegezés nincsen témák, azaz „problémakörök” szerint rendszerezve, egy-egy téma újra és újra ismétlődik, hiányzik a kohézió.
A CONT bizottsági delegáció még meg sem fogalmazta saját jelentését a látogatásról, de az állásfoglalástervezet már hivatkozik a látogatás megállapításaira. Ez is azt bizonyítja, hogy a látogatás inkább egy zsarolási célzatú politikai akció, így valójában nincs is szükség megvárni a jelentés elkészültét, hiszen az abban szereplő megállapításoknál a tények legfeljebb csak másodlagos szerepet játszanak és az eredmények előre borítékolhatóak.
Az állásfoglalási indítvány tényszerűen valótlan állításokat és jogi tévedéseket tartalmaz. A Parlament alaptalanul vádaskodik, hiszen állításait sok esetben tényekkel nem támasztja alá, a jogsértéseket nem konkretizált forrásokra alapozva állapítja meg (pl. titkosrendőrség látogatásai).
Az állásfoglalásra irányuló indítványban nem lehet nem észrevenni az Európai Parlament zsarolási szándékát és politikai nyomásgyakorlását, többször említik az jogállamisági deficitként az LMBTQ jogok és a migrációs helyzet kezelését.
Az európai és a magyar dollárbaloldal akarja megmondani az Európai Bizottságnak, hogyan kell eljárnia Magyarországgal szemben és hogyan értékelje a mérföldkövek teljesítését. Az EP magához akarja ragadni a folyamat irányítását, miközben nincs szerepe az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás jelen fázisában.
Az állásfoglalási indítvány tervezete kihangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás felszabadításához szükséges intézkedéseket egységes, szerves csomagként kell kezelni, és hogy nem szabad kifizetéseket kell teljesíteni akkor sem, ha ugyan lenne előrelépés egy vagy több területen, de a hiányosságok továbbra is fennállnak egy másik területen.
Az állásfoglalási indítványban a 2024-es magyar soros elnökség kapcsán megkérdőjelezik, hogy Magyarország hogyan tudja ezt a feladatot 2024-ben hitelesen ellátni, tekintettel az uniós jogra és az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekre, valamint a lojális együttműködés elvére. Ezzel kapcsolatban arra kérik a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb találjon megfelelő megoldást, majd emlékeztet arra, hogy a Parlament megfelelő intézkedéseket tehet, ha nem sikerül megoldást találni.
Mindez precedens nélküli helyzetet teremt uniós soros elnökség intézményének történetében, hiszen most először kérdőjelezik meg egy tagállam EU elnökségre való alkalmasságát, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség a tagállamok számára.
A soros elnökségről szóló tanácsi formációk rendjét évekre előre határozza meg az Európai Tanács, minősített többséggel, a jelenlegi sorrend 2030-ig rendezi, hogy a tagállami elnökségek milyen rendben kövessék egymást, annak meghatározásában az Európai Parlament nem játszik semmilyen szerepet.
Az Európai Unióról szóló Szerződés nem tartalmaz kötelező előírást arra nézve, hogy a soros elnökséget betöltő tagállamoknak az összeurópai érdeket vagy meghatározott értékrendet kellene képviselniük. A soros elnökség lehetőséget ad arra, hogy az elnökséget betöltő tagállam saját nemzeti érdekeit, geopolitikai prioritásait helyezze előtérbe és szükség szerint javítsa az Unión belüli helyzetét. Ettől akarja ideológiai elvektől vezérelve az Európai Parlament – ezen belül a hazánk ellen aknamunkát folytató Cseh Katalin és Donáth Anna - megfosztani Magyarországot.
Az Európai Parlament olyan lépésre szánta el magát a héten, amely szembe megy az európai uniós szerződésekkel, ez is jól mutatja, hogy éppen az EP nem tiszteli a demokráciát és a jogállamiságot.
A Tanács elnökségét nem választják: az egyes országok egymást követve töltik be ezt a tisztséget és minden tagállam sorra kerül. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja, a soros elnökség pedig nem jog, hanem kötelezettség, amitől nem lehet megfosztani egy tagállamot. Az EP-nek nem feladata a tanács soros elnökségi feladatainak ellátásával kapcsolatos állásfoglalás.
Az EP hazánk soros elnöksége kapcsán saját érdekeinek, ideológiáinak veszélyezbe kerülésétől fél, ezért támadja Magyarországot. Varga Judit igazságügyi miniszter elmondása alapján a magyar elnökség ellenőrizné a jogállami elvek működését az európai uniós intézmények munkájában, és vizsgálná azt is, hogy az Európai Parlament betartja-e saját szabályait és az uniós jogelveket. Ezt nyilvánvalóan meg szeretnék akadályozni. A magyar elnökség prioritásai között szerepel továbbá a demográfiai kihívások kezelése, amelyre a migráció helyett a családpolitika terén keresnénk megoldást.
A magyar kormány a politikai és pénzügyi nyomásgyakorlásnak ellenállva a brüsszeli háborúpárti állásponttal ellentétben az azonnali tűzszünetet és a békét szorgalmazza.
Az EP azért akarja megakadályozni a magyar elnökséget, mert az EP baloldali többségének nem tetszik Magyarország békepárti álláspontja. A támadás célja változatlan: Magyarországot bele akarják kényszeríteni a háborúba.