A biztos szavazók jelentős többsége (58 százalék) Orbán Viktor miniszterelnököt támogatja, míg egykori kihívóját, Márki-Zay Pétert a megkérdezettek 18 százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni.
Közel egy évvel a 2022-es országgyűlési választás után is töretlen Orbán Viktor népszerűsége, akit tízből hat magyar most is szívesen lát a miniszterelnöki székben. A 2010 óta hivatalban lévő kormányfő minden társadalmi csoportban nagyobb támogatottságnak örvend, mint korábbi kihívója, a baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje. Ennek több oka van. Az ukrajnai háború kapcsán tanúsított békepárti testtartás, a munkahelyek aktív védelme, a kibővített családpolitikai intézkedések, a 13. havi nyugdíj vagy az elhibázott brüsszeli szankciók okozta infláció elleni fellépés mind olyan ügyek, melyekben a magyar választópolgárok többsége a nemzeti oldal álláspontját osztja, míg az ellenzék javaslatait elutasítja. Ezek alapján látható, hogy csak akkor lehet sikeres politikát megvalósítani Magyarországon, ha az a nemzeti érdekeken alapul és nem a külföldről érkező, több csatornán átguruló dollárokon. Súlyosbítja a helyzetet az ellenzék pénteken tanúsított, magyar nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó magatartása, aminek következtében nem szavazták meg a kormánypártok békepárti határozati állásfoglalását, miközben a fegyverszállításokat szorgalmazó, saját módosító indítványaikat támogatták.
Márki-Zay Péter népszerűségi indexe a miniszterelnöki számokkal ellentétben tartósan alacsony. A baloldal bukott kormányfő-jelöltjét 2022 második hetében az aktív szavazók 26 százaléka támogatta, ám a kampány alatt számtalan kommunikációs hibát követett el, szinte minden társadalomi csoportot megsértve a kirohanásaival: „ostobaságnak” nevezte a rezsicsökkentést és az alapvető élelmiszerek átmeneti hatósági árkorlátozását, „böszmeségnek” titulálta a 13. havi nyugdíjat, valamint arról is beszélt, hogy nem tartja szükségesnek a minimálbért, eltörölné a gyermekvédelmi törvényt, befogadná a migránsokat, de utalást tette arra is, hogy számon tartja azt, ki zsidó és ki nem zsidó a Fideszben. Megbotránkoztató politikai szerepléseit csak tovább fokozta a „guruló dollárok” néven elhíresült pártfinanszírozási botrány és az ennek köszönhető háborúpárti politikája. A skandalumban érintettek arra törekedtek, hogy többségében külföldi erőforrások segítségével leváltsák a demokratikusan megválasztott nemzeti kormányt. A külföldi dollárokért cserébe a baloldal a magyar érdekkel és közvéleménnyel ellentétes, az orosz-ukrán konfliktus eszkalációját támogató álláspontot fogalmazott meg több alkalommal. Márki-Zay Péter jelenlegi, alig 18 százalékos támogatottsága híven tükrözi a baloldal eddigi politikájának „sikerét”, az ellenzéki pártok általános elutasítottságát.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2023. március 27-29. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.