Kutatásaink

STABILAN VEZET A FIDESZ-KDNP AZ ERŐS KAMPÁNYSTART UTÁN

Kutatásaink #Józanész #Nemzet STABILAN VEZET A FIDESZ-KDNP AZ ERŐS KAMPÁNYSTART UTÁN

A Fidesz-KDNP országos listáját a biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka támogatná egy most vasárnap esedékes választáson, míg a Tisza Pártra csak 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából. A mintavételi hibahatárt meghaladó, 5 százalékpontos kormánypárti népszerűségi előny hátterében a Tisza Párt utóbbi hetekben kirobbant botrányai, adóemelési és nyugdíjcsökkentési tervei, valamint Magyar Péter megítélésének romlása állhat, amit a budapesti békecsúcs híre tovább alakíthat. Az egyik oldalon átgondolt nemzetpolitika: édesanyáknak járó SZJA-kedvezmények, a fiatalok számára kedvezményes lakásvásárlási feltételeket lehetővé tevő Otthon Start Program, szépkorúak számára élelmiszer-utalvány, fix 3 százalékos kamatozású beruházási kkv-hitel és béke-orientált külpolitika. A másik oldalon brüsszeli megszorító csomag: brutális SZJA-emelés, kórház- és iskolabezárások, gyanús ukrán kapcsolat, adatszivárgási botrány és háborús készülődés.

Tovább
A Fidesz behúzta a szeptembert is

Kutatásaink | 2025. október 7.

A Fidesz behúzta a szeptembert is

A nyári zuhanást követően a kampányhajrá előtti hetedik hónap eseményei sem a Tisza Párt malmára hajtották a vizet – ellenben a kormányoldal már szeptember első napján erős pozícióból indult az Otthon Start Programmal. Magyar Péterék ezzel egyidejűleg viszont az adóemelési tervek, valamint Ruszin-Szendi Romulusz illegális fegyverviselési botránya kapcsán kíséreltek meg napról napra kínosabb magyarázatokkal előállni. E botrányokat tetézte a társasági adó emeléséről, valamint a vállalkozókat segítő támogatások szűkítéséről szóló elképzelések kiszivárgása is – ezek pedig nem meglepő módon egybevágnak Brüsszel hosszú ideje hangoztatott követeléseivel. A szeptemberi politikai napirend fontos témájává vált az illegális bevándorlás, mivel tíz éve robbant ki az egész kontinenst megrázó migrációs válság. Míg a jobboldal pozíciója ezzel kapcsolatban továbbra is stabil, a Tisza Párt egyik tanácsadója arról beszélt, hogy hazánknak a brüsszeli elvárások miatt lazítania kéne szigorú határvédelmi politikáján.
A szigorú határvédelem továbbra is nemzeti egyetértési pont Magyarországon

Kutatásaink | 2025. október 2.

A szigorú határvédelem továbbra is nemzeti egyetértési pont Magyarországon

Tíz évvel a röszkei csata és kilenc esztendővel a kötelező betelepítési kvótákat elutasító népszavazás után is egyértelmű a magyarok illegális bevándorlással kapcsolatos álláspontja: 100-ból 86 felnőtt jelenleg is kiáll a határkerítés fenntartása mellett – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából. A nemzeti oldal egyik legfontosabb döntése mögött szinte teljeskörű társadalmi konszenzus jött létre, amit a migrációs paktumot támogató ellenzék mielőbb felszámolna. A Tisza Párt ezért előbb csatlakozott a migrációt pártoló Néppárthoz, később megszavazta a paktum felgyorsítását lehetővé tevő javaslatot az Európai Parlamentben, majd helyeselték az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott büntetést is. Szakértőjük, Bod Péter Ákos most már arról beszél, hogy hazánknak engednie kellene a brüsszeli elvárásoknak, és be kell engednie a migránsokat. A nyugat-európai kritikus helyzet azonban igazolta: csak egy rossz választás és mi is bevándorlóország leszünk!
TISZA-CSOMAG

Kutatásaink | 2025. szeptember 6.

TISZA-CSOMAG

A MAGYAROK KÖZEL KÉTHARMADA TART AZ ADÓEMELÉSTŐL
Brüsszel továbbra is baloldali aktivistákat pénzel – Latin-Amerikában is ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint Magyarországon

Kutatásaink | 2025. július 17.

Brüsszel továbbra is baloldali aktivistákat pénzel – Latin-Amerikában is ugyanazt a módszert alkalmazzák, mint Magyarországon

Az Alapjogokért Központ madridi irodájának friss tanulmánya kimutatta: az Európai Unió az elmúlt tíz évben közel 1 milliárd eurót (pontosabban 939,5 milliót) adott latin-amerikai civil szervezeteknek, amelyek többsége globalista, baloldali politikai célokat szolgált, nem pedig valódi fejlesztési projekteket. Továbbá Soros György, valamint korábban az USAID is aktívan finanszírozta a térséget, éppen úgy ahogy a magyarországi, baloldali szervezeteket, jelenleg feltételezhetően Magyar Pétert és a Tisza köreit.
„SOROSAID” - 4. rész

Kutatásaink | 2025. április 28.

„SOROSAID” - 4. rész

A Nyílt Társadalom Hálózatának kiemelt európai támogatottjai 2020 és 2023 között 1587 lobbitalálkozón vettek részt, hogy az uniós politikai döntéshozatalt érdemben befolyásolni tudják – derül ki az Alapjogokért Központ kutatásából. Brüsszelben 7500 lobbistának van szabad bejárása az Európai Parlamentbe, a legaktívabbak azonban a Open Society fizetési listájának elsődleges célszervezetei voltak.
„SOROSAID” - 3. rész

Kutatásaink | 2025. március 27.

„SOROSAID” - 3. rész

90 millió dollárt, mintegy 35 milliárd forintot költött el 2016 és 2023 között Soros György arra, hogy brüsszeli székhelyű, nem kormányzati szervezeteket támogasson…
„SOROSAID” - 2. rész

Kutatásaink | 2025. február 26.

„SOROSAID” - 2. rész

Soros György 89,5 millió dollárt, megközelítőleg 34,5 milliárd forintot költött el arra 2016 és 2023 között, hogy magyarországi szervezeteket támogasson. A sorsdöntő, 2022-es országgyűlési választás előtti évben ráadásul rekordmagas mértékben, összesen 17 millió dollárt juttatott a hazai szervezeteknek – derül ki az Alapjogokért Központ kutatásából.
„SOROSAID” - 1. rész

Kutatásaink | 2025. február 14.

„SOROSAID” - 1. rész

„SOROSAID”: KÖRBEFONJA EURÓPÁT A NYÍLT TÁRSADALOM HÁLÓZATA

Az Open Society Foundations (OSF) saját bevallása alapján 2016 és 2023 között összesen 1.4 milliárd dollárt, vagyis mai árfolyamon több mint 538 milliárd forintot juttatott európai és a posztszovjet térségben működő szervezeteknek. 
Von der Leyen útja az új Európai Bizottság egyeduralmi vezetéséhez

Kutatásaink | 2024. november 28.

Von der Leyen útja az új Európai Bizottság egyeduralmi vezetéséhez

Királynőből császárnővé avanzsált Ursula von der Leyen a Politico hasábjain.