Elemzések

Elemzések #Józanész UNIÓS JOGOT SÉRT AZ ÉSZT EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSON INDULÁSHOZ SZÜKSÉGESPÉNZÜGYI LETÉT SZABÁLYOZÁSA

Észtországban a Zöld Párt (EER) kilenc jelöltet állított a 2024. júniusi európai parlamenti választáson. Közülük hét jelölt nyilvántartásba vételét az illetékes választási bizottság - a jogszabályban előírt letétet meg nem fizetése okán - megtagadta.

Tovább

Elemzések | 2026. október 5.

Hogyan bukik egy kancellár?

Németország kormányfőcseréi jogi és politikai szempontból

Németország kormányformája, közjogi rendszere sok tekintetben hasonlít a magyarhoz. Közös pont a két ország között például a kancellárdemokrácia, mely nagy hatalmú és nehezen leváltható kormányfővel jár együtt. A kancellár meghatározza a kormányzati politika általános irányát, és tényleges utasítási, valamint kvázi munkáltatói szerepet játszik a miniszterek felett.

Elemzések | 2026. október 2.

AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 2026-OS NAGYHETE

NAGYHATALMI ALKUK ÉS KORLÁTAIK

Az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának nagyhete szeptember 22. és 28. között mintegy 130 állam- és kormányfő részvételével zajlott New Yorkban. A tanácskozás hátterét a hetedik hónapjába lépett amerikai–iráni háború, az ennek nyomán megugrott olaj- és dízelárak, valamint az ötödik évében járó orosz–ukrán háború adta.

Elemzések | 2026. szeptember 30.

VON DER LEYEN: AMBÍCIÓ, VAGY TÖRÉKENYSÉG?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptemberi évértékelő beszédében egy erősebb és önállóbb, ugyanakkor geopolitikai rivalizálással, klímaváltozással, technológiai átalakulással és hibrid fenyegetésekkel szembesülő Európai Unió képét vázolta fel.

Elemzések | 2026. szeptember 29.

KÖZÉP-EURÓPA DEMOGRÁFIÁJA AZ EXODUS UTÁN

Az Egyesült Királyságban az angol után ma a lengyel a második leggyakrabban beszélt nyelv.

Az uniós csatlakozás 2004-ben történelmi lehetőséget jelentett Közép- és Kelet-Európa (KKE) jelentős része számára. Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia optimizmussal tekintett a változás elé. A csatlakozást követő tömeges kivándorlás ugyanakkor tartós demográfiai, munkaerőpiaci és társadalmi kihívásokat hagyott maga után, amelyekre a magasan képzett európai munkaerő bevonzása, a családok támogatása és a hazai gazdasági lehetőségek bővítése kínál potenciális válaszokat.

Elemzések | 2026. szeptember 28.

EURÓPAI DÍZELCSAPDA

MIVEL JÁRHAT EGY ESETLEGES AMERIKAI GÁZOLAJEXPORT-KORLÁTOZÁS?

Az Egyesült Államokban rekordszintre emelkedett dízelár. A közelgő félidős választások nyomására Donald Trump nyilvánosan kiállt az amerikai dízelexport korlátozása mellett, a Politico értesülése szerint pedig a Fehér Ház 90 napos tilalmat készít elő. A lépést saját energiaügyi minisztere és az olajipar is ellenzi, így az exportkorlátozás tervét elsősorban választási megfontolások, nem pedig gazdasági érvek vezérlik.

Elemzések | 2026. szeptember 25.

MIT VÉD VALÓJÁBAN A MENTELMI JOG?

GONDOLATOK EGY AKTUÁLIS TÖRVÉNYJAVASLAT APROPÓJÁN

A képviselői mentelmi jog alkotmányos rendeltetése nem a képviselők személyes védelme, hanem a parlament független működésének biztosítása, ezért korlátozásakor a törvény előtti egyenlőség mellett a hatalommegosztás és a törvényhozás autonómiája is mérlegelendő.

Elemzések | 2026. szeptember 24.

KETTŐS VÁLASZTÁSI SOKK NÉMETORSZÁGBAN: A CDU VISSZAESÉSE ÉS A PÁRTRENDSZER ÁTALAKULÁSA

A 2026. szeptember 20-án Berlinben és Mecklenburg–Előpomerániában tartott tartományi választások két egészen eltérő politikai közegben zajlottak, mégis hasonló tendenciát rajzoltak ki: a hagyományos néppártok gyengülését, a politikai tér további fragmentálódását és mindenekelőtt a CDU jelentős visszaesését. Mecklenburg–Előpomerániában az AfD 38,2 százalékkal végzett az első helyen, Berlinben pedig a Die Linke 25,7 százalékkal vált a legerősebb párttá. A CDU számára mindkét választás vereséget hozott: Berlinben 18,8 százalékra esett vissza, Mecklenburg–Előpomerániában pedig 4,9 százalékkal még az ötszázalékos parlamenti küszöböt sem érte el.

Elemzések | 2026. szeptember 23.

KRAVCSENKO BUKÁSA

KONFLIKTUS A KORRUPCIÓELLENES SZERVEK KÖRÜL

Ruszlan Kravcsenko ukrán főügyész alig több mint egy hét alatt jutott el a lemondási szándék bejelentésétől odáig, hogy gyanúsítást írt alá a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vezetőjével szemben, majd Volodimir Zelenszkij elnök felfüggesztette, a parlament pedig elsöprő többséggel hozzájárult a menesztéséhez.

Elemzések | 2026. szeptember 19.

NEGATÍV PARLAMENTARIZMUS ÉS KORMÁNYALAKÍTÁS

SVÉDORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYOS MODELLJÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az elemzés a magyar és a svéd parlamentáris rendszer összehasonlításán keresztül vizsgálja a parlamenti többség, a kormányalakítás és a kormányozhatóság alkotmányos kapcsolatát, különös tekintettel a svéd negatív parlamentarizmusra. Bemutatja, hogy míg a magyar modell a miniszterelnök megválasztását és a kormány parlamenti legitimációját az Országgyűlés képviselőinek több mint felétől származó aktív támogatáshoz köti, addig a svéd rendszerben a kormány kisebbségi helyzetben is megalakulhat és hivatalban maradhat, amennyiben vele szemben nem alakul ki az eltávolításához szükséges parlamenti többség.