Elemzések

KANADA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

Elemzések #Józanész KANADA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ

TÁRSULT TAGSÁG A VÁMHÁBORÚ ÁRNYÉKÁBAN

Az Egyesült Államok és Kanada kereskedelmi viszonya 2026 nyarára ismét nyílt konfliktusba fordult. Donald Trump elnök júliusban az 1930-as Smoot–Hawley-vámtörvény eddig soha nem alkalmazott 338. szakaszára hivatkozva helyezett kilátásba 50 százalékos vámokat, a már lezárásközeli tárgyalások pedig augusztus végén összeomlottak. 

Tovább
A VAGYONELKOBZÁS MINT POLITIKAI FEGYVER?

Elemzések | 2026. szeptember 17.

A VAGYONELKOBZÁS MINT POLITIKAI FEGYVER?

Magyar Péter a politikai ellenfelekkel szembeni elszámoltatás új eszközeként beszélt a büntetőjogi szabályok megváltoztatásáról, de a mostani módosításokat nem lehet visszaható hatállyal alkalmazni a büntetőjog egyik legalapvetőbb elve szerint.
A 2026-OS AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK

Elemzések | 2026. szeptember 16.

A 2026-OS AMERIKAI FÉLIDŐS VÁLASZTÁSOK

HELYZETKÉP A HAJRÁ ELŐTT

Az Egyesült Államokban 2026. november 3-án tartják a félidős választásokat, amelyeken a Képviselőház mind a 435 mandátumáról, a Szenátus egyharmadáról, valamint számos tagállami kormányzói tisztségről döntenek a szavazók. 
100 DOLLÁR FELETT A BRENT

Elemzések | 2026. szeptember 15.

100 DOLLÁR FELETT A BRENT

SZŰKÜLŐ STRATÉGIAI TARTALÉKOK

A Brent ára szeptemberben ismét átlépte a hordónkénti 100 dolláros határt, miközben a közel-keleti konfliktus és a kulcsfontosságú tengeri útvonalak bizonytalansága továbbra is jelentős kockázatot jelent a globális olajellátásra. Szeptember 11-én a Brent 106 dollár körül kereskedett, több mint 10 százalékkal magasabban az egy héttel korábbi szintnél. 
FIDESZESEK MINT PATKÁNYOK – EGY DEHUMANIZÁLÓ KAMPÁNYTEVÉKENYSÉG MIATT MARASZTALÓ NVB HATÁROZAT ELEMZÉSE

Elemzések | 2026. szeptember 11.

FIDESZESEK MINT PATKÁNYOK – EGY DEHUMANIZÁLÓ KAMPÁNYTEVÉKENYSÉG MIATT MARASZTALÓ NVB HATÁROZAT ELEMZÉSE

Az Alaptörvény IX. cikkére épülő kúriai és alkotmánybírósági joggyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága kampányidőszakban különösen tágra nyílik, amely alapjog csak egy igen szűk körben korlátozható: amennyiben a közlés az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sérti, például emberek – akár politikusok – dehumanizáló ábrázolása által. 
PUTYIN ÉS TRUMP ÚJABB KÖZVETLEN EGYEZTETÉSE

Elemzések | 2026. szeptember 10.

PUTYIN ÉS TRUMP ÚJABB KÖZVETLEN EGYEZTETÉSE

Vlagyimir Putyin és Donald Trump szeptember 8-án egyórás telefonbeszélgetést folytatott, miután az ukrajnai rendezés körüli diplomácia ismét látványosan felgyorsult. Az elmúlt hetekben az orosz–amerikai kapcsolattartás több szinten is intenzívebbé vált: augusztus 25-én John Ratcliffe CIA-igazgató tett előre be nem jelentett látogatást Moszkvában, szeptember 5-én pedig Steve Witkoff és Jared Kushner több mint három órán keresztül tárgyalt Putyinnal a Kremlben, majd Kijevben folytatták közvetítői missziójukat. 
AZ EURÓPAI HATÁRVÉDELEM ÉS A SCHENGENI RENDSZER JÖVŐJE

Elemzések | 2026. szeptember 8.

AZ EURÓPAI HATÁRVÉDELEM ÉS A SCHENGENI RENDSZER JÖVŐJE

A ceutai migrációs válság és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök reakciója ismételten rámutatott a schengeni rendszer egyik alapvető kihívására: a belső határellenőrzések fenntarthatósága közvetlenül függ a külső határok megfelelő ellenőrzésétől. A külső határokon jelentkező migrációs nyomás ezért nem kizárólag az érintett tagállamok, hanem a teljes schengeni térség biztonságát érintő kérdés.
A NÉMET POLITIKAI CENTRUM VÁLSÁGA

Elemzések | 2026. szeptember 8.

A NÉMET POLITIKAI CENTRUM VÁLSÁGA

A SZÁSZ-ANHALTI VÁLASZTÁS ELEMZÉSE

2026-os szász-anhalti tartományi választás látványosan átrendezte a politikai erőviszonyokat: az AfD történelmi eredménnyel végzett az első helyen, miközben a CDU jelentősen visszaesett. Az eredmény mögött a migráció, a gazdasági bizonytalanság, a kulturális konfliktusok és a keletnémet társadalmi tapasztalatok egyaránt szerepet játszhattak. A választás így nemcsak Szász-Anhalt jövőjéről, hanem a német politikai centrum válságáról és a szövetségi politika előtt álló kihívásokról is szól.
Latin-Amerika jobbra tolódása: új elnök Peruban és Kolumbiában

Elemzések | 2026. szeptember 4.

Latin-Amerika jobbra tolódása: új elnök Peruban és Kolumbiában

A nyár folyamán két új latin-amerikai elnököt iktattak be. A 34 milliós Peruban ismét egy Fujimori került a hatalomba, míg az 53 milliós Kolumbiában Abelardo de la Espriella, a „Tigris” („El Tigre”) személyében az új latin-amerikai jobboldal egy újabb képviselőjét választották elnöknek. A két új vezetővel Argentína, Honduras, Costa Rica, Chile után folytatódott a régiós politikai inga jobbra lengése, jelezve ezzel a São-Paulo Fórum és a Puebla Csoport által megjelenített sajátos latin-amerikai „XXI. századi szocializmus” kifulladásának következő állomását, amely a 2010-es években a régió legtöbb országának vezetőjét adta. 
A SZIVÁRVÁNY MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY ÉS MÁSOK KONTRA MAGYARORSZÁG ÜGY

Elemzések | 2026. szeptember 2.

A SZIVÁRVÁNY MISSZIÓ ALAPÍTVÁNY ÉS MÁSOK KONTRA MAGYARORSZÁG ÜGY

A járványügyi védekezés és a gyülekezési szabadság alkotmányos egyensúlya

 

A Szivárvány Misszió Alapítvány és mások kontra Magyarország ügy központi jogkérdése az volt, hogy összeegyeztethető-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével a COVID–19-járvány idején Magyarországon bevezetett általános gyülekezési tilalom. Az EJEB elismerte, hogy a korlátozás jogszabályi alapon, legitim közegészségügyi cél érdekében került bevezetésre, és a járványügyi intézkedések kialakítása során a tagállamokat széles mérlegelési mozgástér illeti meg.