A Donald Tusk vezette balliberális lengyel kormány 10 legdurvább jogsértése
A Lengyelországot 2015 és 2023 között vezető konzervatív kormány hivatali ideje alatt az Európai Unió intézményei összehangolt támadást indítottak Lengyelország, ellen arra hivatkozva, hogy „súlyosan sérül a jogállamiság” az országban. Az atombombaként emlegetett 7-es cikk szerinti eljárást is megindították, majd – annak ellenére, hogy a megindításra valójában most lenne indok – a tavalyi kormányváltás után nem sokkal leállították. Ezért egy évvel a legutóbbi lengyel parlamenti választást követően az Alapjogokért Központ megvizsgálta és összegyűjtötte a „top10” legsúlyosabb lengyelországi esetet, melyek a Donald Tusk vezette kormány jogállamiságot leépítő magatartását igazolják.
Az évforduló mellett az is apropót ad erre, hogy a korábbi, konzervatív kormány elleni eljárások feltűnő hasonlóságot mutattak a Magyarország szemben azóta is zajló, hasonló támadásokkal. 2023 előtt jellemzően alaptalan, politikailag motivált kritikák érték Varsót, miközben az Unió intézményei több alkalommal túllépték a hatáskörüket az általuk „jogállamiságinak” nevezett ügyek vizsgálatakor.
A tavaly alakult új, balliberális-globalista Tusk-kormány – elődjével ellentétben – viszont valóban rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, a demokráciát és a lengyel alkotmányos berendezkedést, azaz a sokat emlegetett jogállamiság valódi leépülését idézte elő. A jogállamiság ugyanis legbenső tartalmában azt jelenti – ahogy ezt a Központ számtalan alkalommal hangsúlyozta –, hogy az állami szervek a belső jogszabályokhoz, s legfőképpen nemzeti alkotmányukhoz kötötten működnek, s jelen esetben éppen ennek hiányával szembesülnek a lengyel polgárok.
Annak ellenére ugyanakkor, hogy teljesen nyilvánvaló jogsértésekről van szó Lengyelországban, az Európai Unió intézményei a tőlük megszokott kettős mércét alkalmazva nem reagáltak ezekre. Sőt, a korábban a jogállamiságra hivatkozva felfüggesztett uniós források kifizetését is megkezdték, annak ellenére, hogy a Tusk-kabinet e döntés meghozataláig csak ígéreteket tett a Brüsszel által kért intézkedések kapcsán. Miközben tehát a jobboldali lengyel kormány ideje alatt az EU vezetői olyan esetekben is jogsértésre hivatkoztak, ahol erre nem volt alapjuk, a balliberális kormány részéről puszta ígéreteket is elegendőnek tartottak, s nem is foglalkoztak az azóta elkövetett súlyos jogsértésekkel. Ez sokadjára is azt igazolja, hogy mind a jelenlegi lengyel kormány, mind az EU a „jogállamiságot” csupán politikai szlogenként értelmezi és a szuverenitás aláásására használja fel, ha érdekei éppen úgy kívánják.
A Központ kutatása mindezek miatt feltárja, hogy a Tusk-kabinet például szisztematikus támadást indított ellenzéki képviselők és egyházi személyek ellen politikai meggyőződésük miatt, tudatosan építi le a hatalommegosztási rendszert, sérti meg az igazságszolgáltatás törvényes garanciáit és korlátozza a gyülekezési szabadságot. Kiemelkedő súlyú jogsértés többek között, hogy jogellenesen tartóztattak le ellenzéki képviselőket; hogy politikai hűségteszt alá vetik a bírákat; vagy hogy formáljogi szabályokat is megsértve váltották le az államügyészt és szó szerint fegyverrel foglalták el a közmédiát. E jelentésben részletesen bemutatott esetek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik: ezek mellett számos más, az anyagban csak említésszerűen felhozott ügy roncsolja a demokrácia szövetét Varsóban.