2026 januárjának politikai történései megerősítették a választók benyomását, amely szerint olyan ügyekben, mint a háborútól és Ukrajna nagymértékű finanszírozásától való távolmaradás vagy a rezsicsökkentés megvédése, a jobboldalra számíthatnak. A Tisza Párt viszont legalábbis veszélyt jelent. Ennek megfelelően a politikai szereplők versenyében a korábbi időszakban megfigyelhető trend érvényesült, a közvélemény-kutatások adatai szerint a patrióta tömb biztos előnye megmaradt. Beszédes, hogy míg a nemzeti petíció révén a választók elmondhatják véleményüket az említett témaköröket illetően, Magyar Péter „pótcselekvésnek” nevezte a kezdeményezést. Az év első hónapjában Orbán Viktor védelmébe vette a Brüsszel által súlyos támadás alá vont rezsicsökkentést, és kifejezte, hogy vezetésével hazánk nem vesz részt Ukrajna 1500 milliárd dolláros finanszírozási igényének kielégítésében. Ezzel szemben Magyar Péterék a háborúpárti Ursula von der Leyen védelmére keltek azzal, hogy nem vettek részt a róla szóló bizalmatlansági indítványról történő szavazáson. A baloldali kihívó alárendelt szerepét a felmérések adatain túl maga a pártelnök is igazolta, aki az egyre valószínűbb vereségre készülve – önmerényletről, berepülő drónokról és alkotmányos puccsról delirálva – azt a mítoszt sulykolja legelkötelezettebb szimpatizánsainak, amely szerint a Fidesz-KDNP csalásra készül, noha korábban maga fejtette ki, hogy ez lehetetlen.


A 2025-ös évet magunk mögött hagyva választási évre fordult rá Magyarország, amelyből már el is telt egy hónap. Januárban a Fidesz-KDNP pártversenyben mutatott fölénye mellett a választás időpontja is biztossá vált, így az elemzés publikáláshoz képest kevesebb mint 70 nap van hátra a 2026-os magyarországi parlamenti választásokig. Sulyok Tamás köztársasági elnök január 13-án jelentette be a dátumot, amely így a legkorábbi lehetséges alkalomra, április 12-re esik majd. A visszaszámlás elindult. Napirendelemzésünknek így nem is lehetne nagyobb aktualitása: elemzéssorozatunk következő részében a kampányhajrá eseményeit vizsgáljuk, azt, hogy miként alakult a politikai küzdőtér az év első hónapjában. A korábbiakhoz hasonlóan arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a választási csatatér szereplői hogyan teljesítettek januárban és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig hátralévő bő 2 hónapot.

A tavalyi év második fele nem hozott jó eredményeket a Tisza Párt számára, összeségében pedig kijelenthető, hogy a 2025-ös évet vesztes pozícióban zárta az ellenzéki formáció. Magyar Péter pártja nem volt képes magához ragadni a napirend uralását, miközben folyamatos károkat szenvedett a Tisza Párt renoméja az ukrán kémbotránynak, a kiszivárgó megszorítási terveknek, Tarr Zoltán elszólásainak vagy időleges igazmondásainak köszönhetően, amelyekből kiderült, hogy titkolják a valódi programjukat, mert annak nyilvánosságra kerülése a bukásukat eredményezné. A párt januárban sem volt képes átvenni a politikai kommunikációs folyamatok irányítását, tevékenysége sokkal inkább tűnt egy kapkodó és másolásra épülő viselkedésmintasorozatnak, mint politikai kampánynak, ami nem ígér sok jót így a hátralévő 2 hónapban Magyar Péternek.

A Fidesz-KDNP ezzel szemben stabil vezető pozícióból indította el a 2026-os évet, és annak első hónapjában is komoly aktivitással őrizte ezt a helyzetét. Orbán Viktor ugyanis a korábban megszokottól eltérően ezúttal nem a decemberi időszakban, hanem január 5-én tartotta meg a már hagyománynak számító nemzetközi sajtótájékoztatóját, amelyen rekordmagasan, 63 médium képviselője jelent meg. Január 7-én pedig egy nagyrendezvény keretében mutatta be a pártszövetség a budapesti országgyűlési egyéni képviselőjelöltjeit, majd három nappal később a Fidesz kongresszusán ismerhette meg a nyilvánosság mind a 106 országgyűlési egyéni képviselőjelöltet.

#Nemzet #Kereszténység