AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS 2026-OS NAGYHETE

NAGYHATALMI ALKUK ÉS KORLÁTAIK

Az ENSZ Közgyűlés 81. ülésszakának nagyhete szeptember 22. és 28. között mintegy 130 állam- és kormányfő részvételével zajlott New Yorkban. A tanácskozás hátterét a hetedik hónapjába lépett amerikai–iráni háború, az ennek nyomán megugrott olaj- és dízelárak, valamint az ötödik évében járó orosz–ukrán háború adta. A világszervezet ismét inkább helyszínként, mint önálló szereplőként volt jelen: az érdemi diplomácia a kétoldalú találkozókon és a kulisszák mögött zajlott. Jól jelzi a helyzet rendkívüliségét, hogy Maszúd Pezeskján iráni elnök is felszólalt New Yorkban, miközben országa háborúban áll az Egyesült Államokkal.

Donald Trump nyitónapi beszéde a nemzeti szuverenitás elsőbbségét hangsúlyozta. Elutasította a mesterséges intelligencia globális szabályozására irányuló törekvéseket és a nemzetközi adókat, Iránnak pedig kettős üzenetet küldött – a megállapodás lehetőségét és a gyors katonai megsemmisítés alternatíváját. A beszédet követően Washington Dániával és Grönlanddal a sziget védelméről szóló megállapodást írt alá. A hét több fejleményét a novemberi félidős választások közelsége és a gázolajárak belpolitikai súlya is magyarázza.