KÁOSZ FRANCIAORSZÁGBAN

LÁTLELET EGY POLITIKAI RENDSZER ÖSSZEOMLÁSÁRÓL
 

Hat hónappal az elnökválasztás előtt Franciaország az elmúlt évek legsúlyosabb zavargásait élte át. Az iskolai körülmények és megélhetési költségek elleni, több mint félmilliós tüntetéshullámot fosztogatás, gyújtogatás és utcai harcok kísérték, a politikai elit pedig egymást vádolja. A tehetetlen hatalom és a szélsőségek szorításában a rend pártjaként fellépő Nemzeti Tömörülés kerülhet a legkedvezőbb helyzetbe.

A tiltakozás szeptember 17-én indult a Párizs melletti Créteil egyik gimnáziumából. Az ottani diákok tanáraikhoz csatlakozva több forrást és több pedagógust követeltek. Sérelmeik, a túlzsúfolt osztálytermek, a tanárhiány és az elavult épületek mögött évek óta tartó alulfinanszírozás áll: a szakszervezetek szerint a tanév kezdetén mintegy 4000 oktatási állás szűnt meg, a költségvetést pedig a Lecornu-kormány parlamenti szavazás nélkül fogadtatta el.

A közösségi médiában terjedő videók nyomán a mozgalom napok alatt országossá vált. Az iskolai blokádok mellett egyre hevesebbé váltak az összecsapások is. Rövid idő alatt több mint hatezer embert vettek őrizetbe, túlnyomórészt kiskorúakat. A kormány ötpontos cselekvési terve és a 2027-re tervezett oktatási költségvetés-emelés nem törte meg a lendületet: az október 6-i „harmadik felvonáson” a belügyminisztérium szerint 256 000-en, a szervezők szerint 450 000-en vonultak utcára.

Az oktatási tiltakozás így szélesebb társadalmi elégedetlenségbe torkollott. Az október 17-ére, az őszi szünet első napjára meghirdetett, a megélhetési költségek elleni országos mozgósításhoz a diákok mellett szakszervezetek, gazdák és sárgamellényesek is csatlakoztak. Ebből lett az elmúlt évek legsúlyosabb francia zavargása. (Alapjogokért Központ)