TRUMP365: MAGYAR-AMERIKAI ARANYKOR

Egy éve, 2025. január 20-án tette le második elnöki esküjét Donald Trump, amivel nem csak a világ lépett új időszámításba, de a magyar-amerikai kapcsolatrendszer is új aranykorba, melynek alapja, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök között alapvető elvi és világdinamika-értelmezési kérdésekben összhang van. Az Alapjogokért Központ a második elnöki ciklus első évéről készített elemzése öt szempontból mutatja meg, hogy Trump és Orbán Viktor szövetsége történelmi súlyú stratégiai előnyt nyújt hazánknak – s melynek legértékesebb kifutása, hogy Magyarország a vesztes 20. után a 21. század második negyedszázadában a győztesek oldalára kerülhet. 

• Új világ, új szabályokkal: Trump újbóli színrelépése a világrendszerváltás folyamatát, egyben a liberális nemzetközi rend dominanciájának végét is jelzi. Az amerikai és a magyar vezetés közötti összhang viszont óriási lehetőséget ad a magyar nagystratégia érvényesítésére, mivel a világ vezető hatalma minimum nem ellenérdekelt (de inkább érdekelt) Magyarország sikerében.

• A szuverenitás és a nemzetek korszaka: nem csak a liberális világrend hanyatlik, de egy új szuverenista-nacionalista tengely emelkedik fel Trump vezetésével – melynek kapcsán viszont a magyar jobboldal már „Trump volt Trump előtt”. A ’45 után kialakult globális intézményrendszer hegemóniájának – melynek Magyarország vesztese volt – fokozatos megszűnése és egy új megerősödése olyan lehetőséget tartogat Magyarország számára, mint például a most felálló Béketanácsban való alapító tagság. Ez olyan, mintha 80 évvel ezelőtt ott lehettünk volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának megalakulásakor.

   

• Béke – akár az erő árán is: Magyarország számára nemzetstratégiai és kereskedelmi szempontból is kulcsfontosságú, hogy globálisan – de legfőképpen a régiónkban – béke legyen. Brüsszellel szemben az új amerikai vezetés érti, hogy véget kell vetni az elhúzódó véres háborúknak, ehhez pedig hazánk a legfőbb partnere Európában. Ha a brüsszeli háborús meneteléssel szemben Trump békefolyamata ér előbb célba, Magyarország annak stratégiai nyertese lesz.

• Civilizációvédelem: elődjével és a brüsszeli vezetéssel szemben Washington látja, hogy a nyugat s benne Európa alapvető problémája nem gazdasági vagy politikai, hanem civilizációs-kulturális természetű. Míg Trump erre határozott választ adott az USA-ban, a világtól egyébként egyre inkább elszigetelődő európai fősodor továbbra is a migrációban, a multikultiban és a gyerekek „genderérzékenyítésében” látja a kontinens jövőjét. Az eurokrata elit azért avatkozik be egyre nyíltabban a magyar választási kampányba, hogy olyan erőket juttasson hatalomba, mely kijelentkezne az amerikai-magyar kapcsolatépítés szuverenista logikájából, de hivatalosan is bejelentkezne az a nyitott határokra, az „etnikai sokszínűségre”, az „LMBTQAPI+” ideológiára és a háborús készülődésre alapozó globalista uniós fősodorba.

• Kenyeret és gazdasági együttműködést: a magyar-amerikai kapcsolatok épülésének Trump „második első” 365 napja alapján komoly gazdasági és kereskedelmi hozadéka is van. Tárgyalás folyik egy amerikai pénzügyi védőpajzsról, magyar vállalatok építenek partnerséget a tengerentúlon, a protekcionizmus dacára amerikai nagyberuházások érkeznek hazánkba, kooperáció valósul meg energetikai és tudományos területeken. Valamint nem utolsósorban Magyarország mentességet kapott az orosz energiacégekre kivetett amerikai szankciók alól, melyek közvetett eredménye a NIS szerb olajvállalat magyar kézbe kerülése, de közvetlen eredménye, hogy déli szomszédunkkal szemben idehaza nem léptek fel ellátási zavarok, nem emelkedtek a rezsi- és benzinárok: tehát olcsóbb maradt a kenyér.

Donald Trump visszatérésének első éve olyan döntéseket és folyamatokat indított el, amelyek nem csupán az Egyesült Államok belpolitikáját, hanem az európai és globális erőviszonyokat is átrajzolják. Mindez természetesen Magyarország mozgásterét is közvetlenül érinti. Hazai szemmel a legfontosabb fejlemény a Trump–Orbán korszak intézményesülése. A november 7-i washingtoni találkozóval a magyar–amerikai kapcsolat lezárt egy konfliktusokkal terhelt időszakot, és új stratégiai alapokra került. A személyes politikai bizalom védelmi, energetikai, pénzügyi és kereskedelmi együttműködésben testesül meg, amely bővíti hazánk szuverenitását és regionális súlyát. Ugyanakkor fel kell készülni a brüsszeli ellenreakciókra. A szoros transzatlanti együttműködés növelheti a Magyarországgal szembeni politikai nyomásgyakorlást.

A Trump-éra prioritásai jórészt belpolitikai fókuszúak, de hatásuk világszerte – így Magyarországon is – érezhető. Az Alapjogokért Központ öt – magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű – elnöki lépést vizsgált meg:

1. Trump–Orbán korszak, stratégiai partnerség: a kétoldalú viszony új szakaszba lépett: a védelmi együttműködés mélyül, az energiabiztonság diverzifikációja erősíti a geopolitikai autonómiát, a pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatok pedig történelmi csúcson vannak. Donald Trump határozottan kiállt hazánk mellett, ami egyszerre értelmezhető diplomáciai, politikai és pénzügyi védőpajzsként. Mindez kézzelfogható szuverenitási többletet hoz, ugyanakkor Magyarország ezáltal könnyen a brüsszeli hatalmi gépezet célkeresztjében találhatja magát.

2. Békefolyamat: Washington az ukrajnai proxyháború lezárását és saját tehermentesítését célozza, ami összhangban áll a magyar érdekekkel. A béke esélyének növekedésével azonban nő az eszkaláció veszélye is, különösen az európai „hajlandók koalíciója” részéről. A rendezés potenciális metszéspontja – Ukrajna uniós tagsága – hazánk számára elfogadhatatlan, mert az európai projekt és a magyar tagság előnyeinek felszámolásával fenyeget.

3. Washington vs. Brüsszel, világnézeti szakítás: az amerikai stratégiai gondolkodás a brüsszeli liberális technokráciát ideológiai és belpolitikai kockázatként kezeli. Ez erősíti Magyarország alkupozícióját, de egyben előrevetíti a brüsszeli politikai és jogi nyomásgyakorlás fokozódását, beleértve a belpolitikai beavatkozási kísérletek kockázatát is.

4. Határvédelem, a végrehajtás kora: Trump migrációs fordulata a szuverén állam végrehajtó képességére épít, és nemzetközi legitimációt ad az igen hasonló magyar modellnek. A jogi keretek közötti szigorú fellépés azt üzeni Európának, hogy az illegális migráció megállítható, ha a politikai akarat intézményi következetességgel párosul.

5. A „woke” visszaszorítása és az ideológiai nyomás áthelyeződése: a posztmodern liberális propaganda leépítése és a külföldi ideológiaexport csatornáinak felszámolása csökkenti a Magyarországgal szembeni amerikai forrású nyomásgyakorlást. Ugyanakkor a progresszív hálózatok súlypontja Brüsszelbe tolódik, ami tovább erősíti a kormány elleni uniós támadások intenzitását.

Trump első éve új helyzetet teremtett: Magyarország számára egyszerre nyílnak stratégiai lehetőségek a szuverenitás erősítésére és nőnek a kockázatok az uniós ellenreakciók miatt. Hazánk akkor jár el helyesen, ha a változó világrendben a nemzeti érdek mentén, tudatosan bővíti mozgásterét, felkészül a Brüsszel felől érkező nyomás kivédésére és megmarad azon a magyar úton, mely egyértelműen sikeresnek bizonyult hazánk fizikai és gazdasági biztonságának megőrzésében.

Egy radikális irányváltás – mely akkor köszönthet be, ha a Brüsszel által támogatott erő kerül hatalomra az áprilisi választások után – veszélyes és indokolatlan kísérletezéssel érne fel. Az elmúlt fél évezredben egyedülálló módon hazánk ezúttal két lábbal áll a történelem győztes oldalán. Végzetes hiba lenne ezt az esélyt elherdálni, amerikai mondással élve: „kiragadni a vereséget a győzelem karmaiból”.