Vége van az ősznek, a Fidesz látszik nyerőnek

Az Alapjogokért Központ havi napirendelemzése és kutatásösszegzése alapján egyértelműen fordult a nyár előtti trend: a novembert és az őszi kampányidőszakot is a Fidesz nyerte, a Tisza pedig tartósan csúszós lejtőre került. A trendforduló egyik fő mozgatórugója, hogy nyár vége óta uralja a közbeszédet a jobboldal nemzetstratégiai kérdésként kezelt témái közül a háború békepárti lezárását sürgető tárgyalássorozat, a rezsicsökkentés fenntartását lehetővé tevő magyar-amerikai-orosz megállapodások, valamint az európai szinten egyedülálló adócsökkentésre fókuszáló kormányzati döntések. A Tisza Párt részéről ezzel szemben egy valóban alaposan előkészített, de eltitkolt, radikális baloldali adóemelési javaslatcsomagtól volt hangos a november, mely többek között SZJA-emelést, a családtámogatások redukálását és privatizált nyugdíjrendszert irányoz elő. Ez mutatja a két oldal közötti dimenzionális különbséget, hisz Magyar Péter tervei alapjaiban ásnák alá a munkaalapú, családbarát és a nyugdíjak kiszámítható emelésére épülő társadalmi modellt. Mindeközben Orbán Viktor Washingtonban és Moszkvában is képes volt biztosítani a rezsicsökkentés fenntartását, és a világpolitikai színpadon érdemi szereplőként tudott közvetíteni a nagyhatalmak között, hogy közelebb kerüljenek az Ukrajnában dúló konfliktus lezárásához. Emellett a vizsgált időszakban publikált közvélemény -kutatások - így a Központé, mely 48-41-es Fidesz-előnyt mért novemberben - is azt igazolják, hogy a jobboldal stabilizálni tudta vezető pozícióját, míg Magyar Péterék nem voltak képesek új szimpatizánsokat begyűjteni. A kommunikációs térben a miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlései mellett az ATV-nek adott interjújával is komoly figyelmet keltett - baloldali kihívója pedig a hónap elején az adatszivárgási botrány miatt robogott a politikai vakvágányon, melyből a tervezett kitörési pont a jelöltállítás volt, de végül a jelöltek baloldali múltja miatt ez is magyarázkodásba torkollott.

Kevesebb mint 130 nap van hátra a 2026-os magyarországi parlamenti választások első lehetséges időpontjáig, melynek közelsége törvényszerűen fokozódó versenyhelyzetet és intezívebbé váló politikai mobilizációt indukál. Elemzéssorozatunk szeptemberi indulása óta, talán az ősz utolsó hónapja volt az, amelyben a legmarkánsabban kirajzolódott, hogy melyik pártot hirdethetjük a hónap, így az ősz nyertesének is. Folytatódott ugyanis a Tisza Párt lendületvesztését és a jobboldal lendületszerzését erősítő trend. A közvélemény-kutatások adatai azt mutatják, hogy Magyar Péterék elértek egy üvegplafont, és nem képesek több választót megszólítani, a középen állók pedig kockázatot látnak bennük, többek között a társadalom gyakorlatilag minden rétege számára brutális megszorításokat hordozó adócsomag nyilvánosságra kerülése nyomán.

Elemzésünkben az őszi politikai szezon harmadik hónapjának eseményeit vizsgáljuk, azt, hogy miként alakult a politika küzdőtér a mögöttünk hagyott 30 napban. A nyári, majd a szeptemberi és az októberi elemzésekhez hasonlóan ezúttal is arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a választási csatatér szereplői hogyan teljesítettek novemberben, és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig hátralévő bő négy hónapot.