A MAGYAR HELYREÁLLÍTÁSI TERVEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

A tanulmány a Tanács által 2023. december 8-án jóváhagyott, REPowerEU-fejezettel kiegészített magyar helyreállítási- és ellenállóképességi (RRF) tervet (a továbbiakban 2023-as terv)  hasonlítja össze a 2026. július 10-én jóváhagyott új tervvel (a továbbiakban 2026-os terv).  Míg az első tervet az Orbán-kormány nyújtotta be, az újabb terv már a Magyar-kormányhoz kötődik. A pénzügyi keret 10,4 milliárd euróról mintegy 10 milliárd euróra mérséklődött. A Tanács az új terv szükségességét többek között végrehajtási késedelmekkel, költségnövekedéssel, geopolitikai változásokkal és a 2026-os határidőből fakadó időkorláttal indokolta.

Az összevetés fő következtetése, hogy ugyan a 2026-os terv nem minden területen jelent visszalépést a korábbiakhoz képest, de több kulcskomponensben alacsonyabb vagy kevésbé szamon kérhető vállalási szintet rögzít. A 2023-as terv gyakrabban kötötte a forrásokat konkrét fizikai eredményekhez, kedvezményezetti létszámokhoz és számszerű célértékekhez; a 2026-os terv több helyen intézményi reformokra, tőkejuttatásokra és forrásátadási mérföldkövekre épít. Ha pedig egy RRF-komponens teljesítése főként tőke- vagy forrásátadáshoz kötődik, a mérföldkő elsősorban azt igazolja, hogy a pénz átkerült egy intézményhez, nem azt, hogy abból már tényleges társadalmi vagy gazdasági eredmény született. Vagyis ez pusztán a pénz megjelenését méri, nem pedig annak a megfelelő felhasználását, ezért nehezen számonkérhető.Í

A társadalmi és közszolgáltatási komponensekben több közvetlen visszalépés dokumentálható. A Felzárkózó települések fejezetből kikerül az 1600 felújított és 400 új szociális lakás vállalása, miközben a naperőművi, foglalkoztatási és oktatási célértékek is csökkennek. A vízgazdálkodási és körforgásos gazdasági komponensek együttes, mintegy 98 millió eurós 2023-as kerete 19,67 millió euróra szűkül; ezalatt az egészségügyi komponens pedig mintegy 1,306 milliárd euróról 478,22 millió euróra esett vissza, és az 1,5 millió időst célzó távfelügyeleti program sem marad önálló intézkedés.

A fenntartható közlekedésben több nagy, számszerű infrastruktúra-vállalás eltűnik vagy gyengül. A HÉV-fejlesztési csomag és a 239 km-es központi forgalomirányítás nem jelenik meg az új tervben, a zéró emissziós autóbuszok célértéke 300-ról 187-re csökken. Ezzel szemben a 2026-os terv új vasúti finanszírozási és intézményi modellt vezet be, köztük 1,8 milliárd eurós tőkejuttatást az állami vasúti járműtársaság számára.

Az energia- és REPowerEU-területen a 2023-as terv több közvetlenül mérhető célt vállalt. A hálózati megújuló-befogadási cél 3609 MW-ról 2781 MW-ra, a támogatott napelemes háztartások száma 30 974-ről 20 000-re, az energiatárolási cél 885 MWh-ról 676 MWh-ra csökken. A REPowerEU-fejezet 13 reformról és 16 beruházásról 8 reformra és 2 beruházásra szűkül; több ipari, geotermikus, hidrogén-, energiaszegénységi és zöldkészség-vállalásnak nincs hasonlóan konkrét utódja.

Az új „Üzleti környezet” és „Digitális innováció” komponensek stratégiailag jelentős újdonságok, de a mérföldkövek nagy része tőke- vagy forrásátadáshoz kötődik. Az MFB-reform, az EuroHPC/MI-gigagyár és az IRIS program hosszabb távú értéket teremthet, ugyanakkor kevesebb kötelező célérték vonatkozik a végső kedvezményezettekre, a létrehozott lakásokra, a kiszolgált vállalkozásokra vagy a tényleges magyar technológiai kapacitásra.

Nem minden komponens mutat visszalépést. A demográfia és köznevelés, valamint a munkaerő-fejlesztés területén inkább folytonosság és átrendezés figyelhető meg. A kormányzás és közigazgatás fejezetben pedig az EPPO-csatlakozás megindítása, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó új követelmények és további átláthatósági elemek több ponton magasabb ambíciót jelentenek, mint a korábbi tervben megfogalmazottak.

Összességében a 2026-os terv a végrehajthatóság és az intézményi egyszerűsítés irányába mozdul el, de több komponensben ennek ára a korábbi vállalási szint csökkenése. A 2023-as terv számos területen nagyobb volumenű, társadalmilag célzottabb és közvetlenebbül mérhető eredményeket vállalt. A 2026-os terv előnyei inkább az új intézményi keretekben és finanszírozási rugalmasságban jelentkeznek; rövid távú eredményességi és számonkérhetőségi szempontból azonban a korábbi terv több fejezetben erősebb referenciapont.

A tanulmány a 2023. december 8-án, illetve 2026. július 10-én tanácsi jóváhagyást kapott RRF-terveket hasonlítja össze. Az értékelés különbséget tesz az intézkedések tényleges megszüntetése, más komponensbe történő áthelyezése, a célérték csökkentése és a mérföldkő jellegének megváltozása között. A „visszalépés” kifejezés csak ott szerepel, ahol alacsonyabb finanszírozás, kisebb számszerű cél, szűkebb kedvezményezetti kör vagy gyengébb közvetlen eredménykövetelmény dokumentálható.