A szigorú határvédelem továbbra is nemzeti egyetértési pont Magyarországon

Tíz évvel a röszkei csata és kilenc esztendővel a kötelező betelepítési kvótákat elutasító népszavazás után is egyértelmű a magyarok illegális bevándorlással kapcsolatos álláspontja: 100-ból 86 felnőtt jelenleg is kiáll a határkerítés fenntartása mellett – derül ki az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából. A nemzeti oldal egyik legfontosabb döntése mögött szinte teljeskörű társadalmi konszenzus jött létre, amit a migrációs paktumot támogató ellenzék mielőbb felszámolna. A Tisza Párt ezért előbb csatlakozott a migrációt pártoló Néppárthoz, később megszavazta a paktum felgyorsítását lehetővé tevő javaslatot az Európai Parlamentben, majd helyeselték az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott büntetést is. Szakértőjük, Bod Péter Ákos most már arról beszél, hogy hazánknak engednie kellene a brüsszeli elvárásoknak, és be kell engednie a migránsokat. A nyugat-európai kritikus helyzet azonban igazolta: csak egy rossz választás és mi is bevándorlóország leszünk!

A tömeges népvándorlás már régóta nem csupán politikai, hanem biztonsági kérdéssé is vált Európában. A 2015-ös válság és az azt követő iszlamista terrortámadások rávilágítottak arra, hogy a határok védelme elengedhetetlen a kontinens polgárainak biztonsága szempontjából. A nyugat-európai társadalmak, melyek kezdetben a „Wir Schaffen das” politikáját képviselték, igen brutális módon tapasztalták meg döntésük negatív következményeit: az Eurostat adatai szerint 2013 és 2023 között az Európai Unióban 79 százalékkal nőtt a szexuális erőszakos bűncselekmények száma, beleértve a nemi erőszakot. Ezzel szemben hazánkban a nemzeti oldal világosan kifejezte álláspontját: a határvédelem a nemzetbiztonság és a közrend megőrzésének kulcsa. Ennek szellemében a kormány az elmúlt tíz évben több mint 1 millió 100 ezer illegális bevándorló Magyarországra és Európába való bejutását akadályozta meg a saját költségén felépített kerítéssel. 

Azonban a brüsszeli elitek rossz döntésük eredményét megpróbálták kiterhelni a magyarokra, ugyanis kvóták révén kívánták az illegális migránsokat szétosztani. Ezt elkerülendő a migrációs kvóták ügyében 2016-ban Magyarország népszavazást tartott, amelyen a választók túlnyomó többsége elutasította Brüsszel kényszerítő politikáját. A társadalmi véleménynyilvánítás nem csupán politikai, hanem szuverenitási kérdéssé is vált, hiszen a magyar választók világosan jelezték, hogy nem kívánják, hogy mások döntsenek az ország területén való letelepedésről. A migráció kérdésében a Brüsszel és Budapest közötti különbségek mit sem változtak: míg a brüsszeli elit továbbra is aktívan támogatja az illegális migrációt, addig a magyar társadalom élesen elutasítja azt. 

Az Alapjogokért Központ felmérése szerint a szavazókorú magyarok 86 százaléka támogatja a határkerítést, míg csupán alig 13 százalékot tesz ki az ellenzők tábora. A szigorú határvédelem szimbólumává vált fizikai határzár fenntartásának támogatottsága egyenlően magas a különböző társadalmi csoportokban: a 18-39 évesek 79, a Budapesten élők 83, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 84 százaléka is elutasítja a nyitott határok politikáját.

Bár társadalmi konszenzus áll a jobboldali kormányzat migrációval kapcsolatos politikája mögött, külső erők, így Manfred Weber és az eurokrata politikai elit folyamatosan arra törekednek, hogy hazánkat megbüntessék. A határkerítés megépítése és a szigorú migrációs szabályok miatt Brüsszel Magyarországot napi egymillió euróra bírságolja, amiért nem hajlandó teljesíteni az uniós migrációs kvótákat. Bod Péter Ákos – aki a Tisza Párt tanácsadója – szerint is meg kell hajolni a brüsszeli terv előtt: szerinte politikai okokból és presztízsveszteségből nem változtat álláspontján a kabinet, ami tarthatatlan állapot. Brüsszel hazai szövetségesei nem tétlenek. A Tisza Párt képviselői az Európai Parlamentben kiálltak a megbukott migrációs paktum mellett, megszavazták a plusz forrásokat, ezzel együtt leszavazták a pénzügyi támogatást a magyarországi határkerítésre. Ráadásul a Tisza Párt képviselői egy olyan javaslatot is támogattak, amely helyesli az Európai Unió Bírósága Magyarországra kiszabott büntetését. 

A tét óriási: a magyar társadalom létbiztonsága – elég egyetlen rossz választás, hogy mi is ugyanarra a sorsra jussunk, mint azok, akik Brüsszel útját követik. 

Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2025. szeptember 22-24. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.