AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK FŐBB IRÁNYAI

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény tervezett módosítása az Alaptörvény tizenhetedik módosításához igazítja az Alkotmánybíróság szervezetére, működésére és eljárásaira vonatkozó szabályokat, ugyanakkor több ponton érdemi intézményi változást is eredményez. A javaslat legfontosabb elemei az alkotmánybírói megbízatás időtartamára vonatkozó korábbi törvényi szabály megszüntetése, az Alkotmánybíróság elnökének testületen belüli megválasztása, a költségvetési garanciák egyszerűsítése, valamint a döntések hivatalos közzétételi rendszerének átalakítása. A módosítások összhatása kettős. Az elnök belső megválasztása és egyes helyettesítési szabályok erősítik a testület szervezeti önigazgatását, ezzel párhuzamosan azonban több korábbi garanciális elem szűkül vagy megszűnik. Ide tartozik a tizenkét éves, egyszeri alkotmánybírói mandátum törvényi rögzítésének eltörlése, egyes részletes pénzügyi garanciák megszüntetése, a megsemmisített jogszabályon alapuló bírói döntések külön törvényi védelmének kivezetése, továbbá a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásáról szóló országgyűlési döntés kötelező előzetes alkotmánybírósági kontrolljának megszüntetése. A javaslat ezért összességében részben növeli ugyan az Alkotmánybíróság belső döntési autonómiáját, azonban gyengít bizonyos személyi, pénzügyi, jogbiztonsági és kontrollgaranciákat, amely végső soron több ponton is hátrányos lehet a jogállamiság szempontjából.