Észtországban a Zöld Párt (EER) kilenc jelöltet állított a 2024. júniusi európai parlamenti választáson. Közülük hét jelölt nyilvántartásba vételét az illetékes választási bizottság - a jogszabályban előírt letétet meg nem fizetése okán - megtagadta. 

Az Európai Unió Bírósága elé került ügy alapvető jogkérdése, hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az a tagállami szabályozás, amely az európai parlamenti választáson való jelölés nyilvántartásba vételét pénzügyi letét megfizetéséhez köti, a konkrét jogszabályok megfelelnek-e az arányosság követelményének.  

A Bírósága kimondta, hogy a választási letét előírása ugyan önmagában nem ellentétes az uniós joggal, a vizsgált észt szabályozás azonban a letét összege és a visszatérítéshez kapcsolódó 5%-os küszöb együttes hatása miatt meghaladta a passzív választójog szükséges és arányos korlátozásának mértékét. A verdikt szerint a szabályozás így ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartája 39. cikkének (2) bekezdésével, az EUSZ 10. cikkében rögzített képviseleti demokrácia elvével összefüggésben.

#Józanész