FIDESZESEK MINT PATKÁNYOK – EGY DEHUMANIZÁLÓ KAMPÁNYTEVÉKENYSÉG MIATT MARASZTALÓ NVB HATÁROZAT ELEMZÉSE

Az Alaptörvény IX. cikkére épülő kúriai és alkotmánybírósági joggyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadsága kampányidőszakban különösen tágra nyílik, amely alapjog csak egy igen szűk körben korlátozható: amennyiben a közlés az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sérti, például emberek – akár politikusok – dehumanizáló ábrázolása által. 

A Nemzeti Választási Bizottság 2026. április 10. napján kelt 318/2026. számú határozatával megállapította a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét, mivel a választási kampány során a „Gézamalac” elnevezésű politikai mémoldal - a szabad véleménynyilvánítás határait átlépve - a FIDESZ-KDNP egyes jelöltjeit patkányként ábrázolta. Az Alapjogokért Központ elemzése. 

Az, hogy a hazai politikai közbeszéd állapota választásról-választásra romlik, közhelyszámba menő állítás, amelyhez a kampány közösségi médiatérbe való jelentős áthelyeződése aligha vitatható módon járult, járul hozzá. A (jogi) kampányidőszak ideje alatt hatáskörrel rendelkező Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) idei választás során meghozott döntéseiben ez a jelenség – meglepő módon – nem volt fajsúlyosan tettenérhető. A kétszáznál is több választási jogorvoslati eljárás során született döntésből mindössze egy esetet találtunk, ahol a véleménynyilvánítás szélsőséges megnyilvánulási formája miatt hozott marasztaló döntést az NVB.

A „Gézamalac” elnevezésű politikai szarkasztikus mémoldal a Facebookon nagyságrendileg 57.000 követővel rendelkezik. Munkásságát több díjjal is jutalmazták már, többek között a 2025. évi ARC plakátkiállításon a legjobb alkotásnak járó díjat „Hol van Viktor?” című munkája nyerte el. Oldalát áttekintve kifejezetten a FIDESZ-KDNP-hez – ritkább esetben Mi Hazánkhoz – köthető politikusokra, közéleti személyiségekre specializálódott mémoldal benyomását kelti, ami nem riad vissza a lealacsonyító, testszégyenítő, női politikusokat női mivoltukban sértő, szexuális helyzetben ábrázoló, homofóbiát közvetítő vagy egyéb módon megalázó, akár dehumanizáló ábrázolásoktól sem. 

Mivel a képek zömében politikusokat, közszerelőket ábrázolnak, illetve közügyek vagy a közélet egyéb kérdéseinek megvitatásához kapcsolódnak, szatirikus megjelenítési formában, egy részük pedig a kampányidőszak 50 napja során került közzétételre, a közlések – az ízlésbéli aggályok ellenére - az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján fokozott alapjogi védelemben részesülnek, amelynek korlátozására csak igen szűk körben van lehetőség. Az Alkotmánybíróság gyakorlata viszont e körbe sorolja azon eseteket, mikor a bemutatás módja az emberi méltóság korlátozhatatlan magját sérti. A vizsgált ügyben épp ilyen képek miatt került sor választási jogorvoslatra, amely már csak az alapjogi-dogmatikai kérdés okán is, elemzésre érdemes.