Válaszút elé állíthatja az Európai Unió Bírósága a kormányt

Az Orbán-kormány 2022-től több olyan intézkedést is hozott (hatósági árak, kötelező akció, árrésstop), amelyeknek célja az élelmiszer-infláció letörése és a fogyasztói árak gyors csökkentése volt. E szabályok azóta is tartó politikai, gazdasági és jogi viták kereszttüzébe kerültek. Az intézkedések a közvélemény jelentős részében kedvező fogadtatásra találtak, mert számos alapvető élelmiszer ára rövid időn belül érzékelhetően csökkent, ami közvetlenül érintette a háztartások kiadásait. Ezzel szemben a közös piac érdekeit védelmező Európai Bizottság idejekorán jelezte kifogásait, és a hazai kereskedelmi szövetségek is éles kritikákat fogalmaztak meg. Orbáni örökség ide vagy oda, a választók szemében népszerű árrésstopot Magyar Péter kormánya láthatóan sem lenyelni, sem kiköpni nem tudja, így egyelőre a szabályozás fenntartásáról döntött. Ezzel viszont óhatatlanul szembe kerül az uniós pénzcsapokért is felelős Bizottsággal, ami válaszul 2026 júliusában kötelezettségszegési eljárásokat indított az Európai Unió Bírósága előtt. Az eljárások kimenetele aligha kétséges, tekintve, hogy az Bíróság 2026. június 18-án hozott ítéletében egy egyedi ügyben már kimondta, hogy a 2023-ban bevezetett kötelező akciózásra (árstop) vonatkozó szabályozás ellentétes az uniós joggal.  Az Alapjogokért Központ jogi elemzése ez utóbbi ügyet dolgozza fel.