A VEZETŐSZÁR NEM LEHET POLITIKAI LÁTVÁNYELEM

Magyar Péter a választási győzelem estéjén arról beszélt, hogy Magyarország „újra európai ország akar lenni”^[1]. Ugyanebben a beszédben felelősségre vonást ígért azoknak, akik meglopták az országot, mire a tömeg azt skandálta, hogy „börtönbe”. A választásokat követően büntetőeljárások indultak korábbi fideszes politikusokkal szemben, és rövid időn belül megjelentek azok a felvételek is, amelyeken volt polgármestereket bilincsben, vezetőszáron kísérnek a bíróságra. Ezek a képek nem maradtak a büntetőeljárás tényszerű dokumentumai. A politikai nyilvánosságban az elszámoltatás, a következmények és az új hatalom működésének jelképeivé váltak.

A jogállami mérce azonban éppen azt követeli meg, hogy a büntetőeljárás ne váljon politikai látványossággá. A fogvatartás, az őrizet vagy a letartóztatás ténye önmagában nem teszi szükségessé és jogszerűvé a bilincs használatát. A magyar jog, a Kúria gyakorlata, az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezése és az uniós jog egyaránt egyedi, ellenőrizhető mérlegelést kíván meg. A kényszerítő eszköznek valós biztonsági szükségletet kell szolgálnia, alkalmazása pedig nem használható arra, hogy a még el nem ítélt személyt a nyilvánosság előtt bűnösként mutassák be. A vezetőszáras képekből önmagukban nem állapítható meg az egyes intézkedések jogellenessége, de a visszatérő és politikailag felhasznált gyakorlat indokolttá teszi annak vizsgálatát, hogy minden érintett esetében valóban megtörtént-e a törvény által megkövetelt egyedi mérlegelés.