A Fidesz behúzta a szeptembert is

Mivel az adóemelések ügye elkezdett fokozatosan „ráégni” Magyar Péterékre, az őket támogató politikai és médiagépezet egy totálisan alaptalan rágalomhadjárattal próbálta meg újra átvenni a napirend uralását: a baloldal által oly sokat emlegetett tényfeltárás azonban minden részletében cáfolta a rendszerváltoztatás óta sose látott destabilizációs kísérlet hírhamisítását. A szeptembert tehát a Fidesz-KDNP nyerte meg, az ukrajnai háború miatt a sorkötelezettség visszaállításáról, vagy az ukrán háttérrel fejlesztett pártapplikáció adatszivárgásáról szóló hírek alapján pedig a Tisza további, októberi mélyrepülése várható – derül ki az Alapjogokért Központ részletes elemzéséből.

Kevesebb mint 200 nap van hátra a jövő évi parlamenti választások első lehetséges időpontjáig, és bár a hivatalos kampányidőszak még nem kezdődött el, így is számtalan, a választók szempontjából kiemelt esemény történt szeptember hónapban. A kampányhajrá előtti hetedik hónap eseményei – ahogyan azt a „NYÁRI MÉRLEG: A JOBBOLDAL FEL- A TISZA PÁRT KIKÉSZÜLT” című elemzésünkben is megírtuk – sem a Tisza Párt malmára hajtották a vizet.

Elemzésünkben az őszi politikai szezon első egy hónapjának eseményeit vizsgáljuk, azt, hogy miként alakult a pártok, politikai szereplők versenye a mögöttünk hagyott időszakban. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a politikai küzdőtér szereplői hogyan teljesítettek szeptemberben, és milyen pozícióból várhatják az országgyűlési választásig még hátralévő fél évet. A jobboldal már szeptember első napján megszilárdította pozícióját, ugyanis elindult a kedvezményes, 3 százalékos lakáshitelt nyújtó új lakásvásárlási támogatás, az Otthon Start Program, amely amellett, hogy az albérletárak emelkedésében is fordulatot hozott, továbbra is töretlen népszerűségnek örvend. A Tisza Párt ezzel szemben a nyár végén nyilvánosságra került adóemelési tervek, valamint Ruszin-Szendi Romulusz elfogadhatatlan fegyverviselési botrányának ügyében kísérelt meg napról napra kínosabb magyarázatokkal előállni.

Szeptemberben nehéz helyzetből indított a Tisza Párt

Szeptember kezdetén még az augusztusi eseményektől volt hangos a magyar közvélemény, ugyanis nyár végén került nyilvánosságra az a dokumentum, amely szerint egy választási győzelem esetén háromkulcsos progresszív jövedelemadó bevezetésére, hatalmas adóemelésre és a családokat segítő kedvezmények rendszerének felülvizsgálatára készülhet Magyar Péter pártja.

A Tisza Párt gazdasági kabinetjének tervei alapján csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg a mostani adószint, amellett, hogy már az átlagbér összege is a 22 százalékos adósávba esne. Ennek kapcsán Tarr Zoltán kijelentései borzolták a kedélyeket, hiszen az egyik Budapest környéki Tisza-sziget rendezvényén, Dálnoki Áronnal – a kiszivárgott dokumentum adóprogramjának írójával és párt gazdasági munkacsoportjának vezetőjével – együtt a progresszív adórendszer vélt előnyei mellett érveltek, beismerve és megerősítve, hogy kormányra kerülésük esetén többkulcsos jövedelemadót vezetnének be. Ezen a rendezvényen hangzott el Tarr Zoltántól, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjétől a szeptemberi politikai arénát biztosan, de talán a következő hónapok történéseit is nagyban meghatározó és a választók szempontjából a jövő évi döntésüket formálható állítás, miszerint: „Választást kell nyerni, és utána mindent lehet.”

A Tisza Párt aggodalmát jól mutatta, hogy a botrányt követő kríziskommunikáció során próbálták nagyobbnál nagyobb ígéretekkel orvosolni a helyzetet, a választók azonban nem voltak nyitottak a magyarázkodásra. Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatásából ugyanis kiderült, hogy a felnőtt magyarok 63 százaléka arra számít, hogy a Tisza Párt a 2026-os parlamenti választásokat követően megemelné a lakossági adóterheteket. Mindez azt jelenti, hogy a megkérdezettek nem hisznek Magyar Péter kommunikációjának, ellenben a többkulcsos jövedelemadót propagáló – és a családtámogatási rendszert megszüntető – sajtóba kiszivárgott javaslatot tartják valósnak.

A kiszivárgott tervek alapján a Tisza Párt azonban nemcsak a magánszemélyek jövedelemét terhelné a jelenlegi 15 százalék helyett jelentősen magasabb adókkal, hanem a vállalkozások, Európában egyedülállóan alacsony, 9 százalékos társasági adóját is 25 százalékra emelnék. A szóban forgó tervek nemcsak a választópolgárok felháborodását váltotta ki, hanem – ahogyan arra több elemzőközpont is rámutatott – Magyarország versenyképességének romlását és vállalkozások tömegének kivonulását, leépítéseket és exportcsökkenést is eredményezhetnék. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében rávilágít, hogy a társasági adó drasztikus emelése számos kedvezőtlen hatást gyakorolna a teljes magyar gazdaságra, ugyanis az elmúlt 15 évben körülbelül egymillió új munkahely jött létre Magyarországon, amelyek nagy részét külföldi befektetők biztosítják. A társasági adó emelésének lehetősége pedig a külfölditőke-áramlás magyarországi helyzetét és hazánk versenyképességét is negatívan befolyásolná, a befektetők jelentős hányadának kivonulását eredményezve.

A választópolgárok szempontjából lényeges továbbá, hogy Magyar Péter pártja pert indított az adóterveket tartalmazó dokumentumot nyilvánosságra hozó lappal szemben, azonban később a bíróságon alulmaradt. Ezt követően számos más médium, állami intézmény és köztisztviselő után a kedvezőtlen ítéletet hozó törvényszék is a pártelnök célkeresztjébe került. Az ilyen és ehhez hasonló megbélyegzések és „bosszúlisták” felállítása azonban láthatóan nem segíti Magyar Péter a saját állítása szerint a „szeretet Magyarországát építő államférfi” imázsának építését, amellett, hogy bizonyos társadalmi csoportokban erős ellenérzéseket is kiválthat.